A kontinens fertőző vírusa maradunk

Posted by

Zsebesi Zsolt
Trump a kórházból, a betegágyából szólította fel az amerikaiakat, hogy ne féljenek a koronavírustól. És igaza van. Az amerikaiaknak nem a koronavírustól kell rettegniük, hanem Trumptól. A magyaroknak Orbántól.

Lehet, hogy itt lenne az ideje kormányozni az országot Viktorka? Mégpedig az átlag ember érdekében és legalább néhány percre félre téve Mészáros Lőrinc és csatolmányai érdekeit. Kérészténykedés helyett keresztényként ténykedni.

Mondjuk forrásokat szabadítva fel az államkasszából azok számára, akik az utcára, de lassan a szemétdombra kerülnek, csak mert a magyar kormány nem képes a zsebébe nyúlni az érdekükben.

Egyrészt mert a zseb üres, másrészt, mert – ha már hitelt veszünk fel a háttérhatalmaktól – akkor sem azok számára, akik igazán rászorulnak a támogatásra, hanem azok részére, akik milliárdos vagyonukban szenvednének kárt, ha a magyar állam nem nyúl a hónuk alá. De persze alá nyúl.

A magyar kormány válságkezelése nem rossz, hanem tragikus, mert nem is létezik. Az állam képtelen a betegeket tisztességesen ellátni. Viktorka lányos zavarában minden pénzt megígér az orvosoknak, bár, ma már nem a tisztességes bér hiányzik a rendszerből, hanem az orvos.

Magyarország a vesztébe rohan. Meg kellene állítani az őrültet. A hatalom nem meri kihirdetni a vészhelyzetet, mert üres a kassza, nincs pénz a vele járó állami kötelezettségek teljesítésére. Mindeközben rosszban vagyunk mindenkivel, aki segíteni tudna és hajlandó is lenne.

Akkor téma Magyarország pénzügyi kivéreztetése az EU-ban, amikor a legnagyobb szükségünk lenne minden eurócentre. Nem a kormánynak. A kormány tagjai, a miniszterek, a tárca nélküliek, a különleges kormánymegbízottak, és egyéb ingyen élők minden hónapban hibátlanul és késedelem nélkül megkapják a fizetésüket, szemben a magyarok százezreivel, akik már elvesztették a munkájukat és a jövedelmüket.

Tény, hogy nem sok értelme lenne bezáratni a boltokat, a plázákat, az éttermeket, hiszen azokban már így sincs szinte senki. Ép eszű magyar ember nem jár vendéglőbe, nem veri az idejét a plázában. Kerüli a tömeget és vigyáz magára.

Nem vásárol senki ruhát, cipőt, mert nem jár munkába, otthon dolgozik, papucsban és pizsamában. Ha van egyáltalán még munkája. A legnagyobb veszélyben az egészségügyiek mellett a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók vannak, de ők kit érdekelnek. Miattuk nem zárnak be egyetlen kocsmát sem.

Egyedül a futároknak és az élelmiszert, készételt házhoz szállítóknak szalad a szekér. A vendéglátás és a kereskedelem fuldokló fejét az alkoholisták, az életuntak, a könnyelmű fiatalok tartják centikkel a víz felszíne fölött. Még egy ideig. Aki nem őket szolgálja lehúzhatja a redőnyt. Lassan mindenki, mert elfogy a fizetőerővel rendelkező kereslet a piacról. A tehetősebbek is tartalékolnak és visszafogják a fogyasztást.

Elfogy a munka és a munkahely. Az államnak erre semmi válasza. Orbánnak buknia kell! Mindazokkal együtt, akik eddig kritikátlanul támogatták az önpusztító gazdasági és szociális politikáját, a nemzetköz elszigetelődéshez vezető megjátszott küldetéstudatos ámokfutását, a magyarkodását és a gátlástalan dörgölődzését az európai újfasizmushoz. Azoknak is menniük kell, akik ellenzékként a demokrácia látszatát fenntartva legitimálták a rezsimet.

Rideg tél és mocskos tavasz elé nézünk. Egyedül az állami propaganda lesz hibátlan. Minden egyéb be fog dőlni. Az ország valójában már ma sem működik. Kizárólag néhány százezer ember, automatikus, ösztönös önfeláldozása tartja mozgásban a csikorgó gépezetet. Holnap már ez is kevés lesz. Jöhet a rendőrség és a hadsereg. Az eddiginél is nagyobb demagógia és a burkolt után a nyílt erőszak.

Eddig egyedül néhány fiatal színészhallgató volt képes konkrétan kiállni a saját ügyéért. A magyarok tömegei még mindig megbabonázva, bénán nézik, ahogy elmegy mellettük a saját történelmük, ahogy néhány ámokfutó, tolvaj, nettó hazaáruló kifoszt egy ezer éves nemzetet és tönkre tesz egy saját kultúrával rendelkező népet. Ahogy kiirtja belőle a tisztességet, a becsületet, az erkölcsöt, az önérzetet, ahogy kettétöri százezrek gerincét.

A koronavírus ellen – előbb vagy utóbb – a világ megtalálja a védekezés módját. A járvány egyszer elül, de Orbán a nyakunkon marad. Vele az ország a pandémia nélkül is pusztulásra van ítélve. Orbánnal a kontinens fertőző vírusa maradunk, amely ellen a még mindig demokratikus Európa egészséges, nagyobbik fele ki fogja izzadni az immunitást biztosító antitestet. Vagy kivágják az országot, mint a fekélyt, és Putyin lába elé veti.

A nyugat – a saját bőrét mentve – egyszer már átengedett minket Moszkvának. Mi a garancia, hogy nem teszi ezt meg újra? Főleg, ha a magyar uralkodó osztály is ezt akarja, a magyarok milliói pedig elhiszik, hogy ez a jó nekik. Mindeközben a magyar nemzeti nagytőke mint a rákos daganat úgy gyarapszik, elpusztítva a nemzet maradék egészséges szövetét is. Nyílt verseny hazánkban már csak abban van, hogy ki veri be az utolsó szöget a nemzet koporsójába.