Nagyon jól látható, hogy mi történik mostanában

Posted by

Tamáspatrik
Mindenkit szeretnék arra biztatni, hogy bátrabban használja a józan eszét, ne okoskodjuk túl a dolgokat, és ne feküdjünk le a különféle tetszetős, „mámoros” mítoszoknak sem. A józanész használata egy bizonyos szintű kételkedést jelent a hangzatos szövegekkel szemben és nagy segítségünkre van abban is, hogy mindig újabb, érdekes megfigyeléseket tegyünk. „Parasztinak” is szokás nevezni, mert nem a különféle elvont kategóriák jelentésén lovagol, sokkal inkább tárgyilagos és egyszerű megfogalmazásokra törekszik.

Lehet megint a környezetvédelem témája az a bizonyos állatorvosi ló

Józan ésszel nézve például a pásztorok tudásáról szóló interjú, pontosabban amit az ezzel foglalkozó kutatócsoport vezetője mond az leginkább csak por és hamu, kevéssé megfogható (hogy finoman fogalmazzak). Itt van például a „biodiverzitás” manapság annyira felkapott fogalma, ami annyira szépen hangzik az elvek szintjén, de a gyakorlatban mindenki nyírja a füvet vagy betonoz ezerrel, az élővilág sokfélesége a legtöbb embert kifejezetten zavarja. Egyébként a biodiverzitás a trópusi dzsungelben a legnagyobb és sarkkörök felé erősen csökkenő tendenciát mutat, emiatt a legnagyobb veszélyt rá a globális felmelegedés jelenti (aminek a létezését lassanként egyre többen belátják), valamint az elsivatagosodás. A kutatócsoport ideológiája szerintem hibás alapokon áll, mert nem lehet a modern tudománnyal „kiegyezni”, a hagyományt a tudománnyal keresztezni. A tudomány logikája nem így működik, hiszen a tudomány maga teljesen érzelemmentes tevékenység, az érzelmeket csak mi visszük bele utólag, bármiféle „hibrid” tudomány teljes képtelenség (legfeljebb összefüggéseket feltáró vagy leíró tudományok különböztethetőek meg). A dolog inkább úgy működik, hogy a tudomány alapvetően általános jellegű megállapításait lehet ALKALMAZNI az adott helyi viszonyok és gyakorlati tapasztalatok gondos figyelembe vételével. A tudomány maga nem, az adott alkalmazása lehet csak az, ami a helyi hagyományokat figyelembe veheti. (Egyébként tudjuk a tudományról, hogy mennyire kaotikus, szemfényvesztő dolgokat produkáló, ellentmondásos és fölösleges köröket futó stb. tevékenység, de erről nem lehet beszélgetni anélkül, hogy fel ne jönne a modernizáció ellenesség politikai témája és az ezzel kapcsolatos indulatok.)

Alapmítosz, ami a józanésszel ellentétes

Egy csöpögős alapmítoszról van itt szó, amit nagyon sok esetben előrántunk különféle formában, ami mindig arról szó, hogy az ember az jó, paradicsomi módon éltünk, aztán jött a modern technológia, például a gépesített mezőgazdaság és mindent tönkretett. Tehát csak el kell távolítani azt, ami a rendszerbe kívülről belekerült, ami nem odavaló (profitéhes és gonosz hatalmak) és mindenki egyből nagyon happy lesz. Mert úgy gondoljuk, hogy az ember természete szerint csak jó lehet – csak hát tudjuk hogy ez pont nem igaz. (Tökéletes giccs ez az egész, bármilyen nagy sztárok állnak is, szavakban, a természet védelme mellett.) Igaz, a modern mezőgazdaság feladásával a gazdagabb országok középosztálya és onnan felfelé alig veszítene valamit, a szegényebbek nagy tömegei ezzel szemben igencsak éheznének, ezt ki kell mondani. Nem bolsevista trükk vagy imperialista árulás ez, hanem tudományos elveken alapuló napi gyakorlatokról van szó, amiket nagy munkával fokozatosan át lehet alakítani úgy (és dolgoznak is rajta sokan), hogy kevesebb és a környezetet kevéssé szennyező vegyszert használjunk, a talajban több szerves anyag maradjon, vagy az átfolyó vizeket jobban hasznosítsuk (ami megint nem úgy fog történni, hogy megnézzük, hogy az őseink milyen csatornákat ástak, hanem tudományos számítások és gyakorlati tapasztalatok alapján).

Mindennek ára van

Ez az a bizonyos régi vicc, amikor a sejknek nem volt ideje a bölcs könyvek elolvasására, de még egy előadásra sem ezek lényegéről, és megkérdezte az udvari filozófusát, hogy ha egy mondatban foglalná össze, akkor mi az a legnagyobb bölcsesség, amit legtöbbször elfelejtünk… Ez lenne a történet igazi lényege, a környezetvédelem (és semmi más se nagyon) fog működni lemondások nélkül, kényelmetlenségek felvállalása nélkül. Politikusok és szakértők gyertek csak és hozzátok helyre, mert ami van az így nekünk nem tetszik, – hát ez eléggé gyerekes. A döntéseknek mindig valamilyen ára van (akár materiális vagy immateriális), arról dönthetek, hogy A vagy B pontba szeretnék eljutni, a döntés az enyém (illetve a társadalom egészéé), de a következményeket is vállalnom kell. Ez lehet akár az, hogy ne legyen autóm vagy ne legyen tele mindig a hűtő vagy fizessek sokkal többet a benzinért, vagy termeljek otthon magamnak paradicsomot (néhány zöldség ára legalább nem nőtt idén, mert az embereknek több idejük volt otthon egy kicsit kertészkedni).

Mégis mozog a Föld, bár sokan szeretnék megállítani

A tudományos eredményeket előbb-utóbb általában elfogadják, például a „zöldenergia” is olyan, amire a sokáig szkeptikus oroszok és kínaiak is végül ráugrottak, gyakorlatilag mindenki fontosnak tartja már. A járvány elleni küzdelmet megint nem az dönti el, hogy ki mennyire „hisz” a vírusban, ez nem teológiai jellegű kérdés, a dolog tudományos alapokon áll és többé-kevésbé a józanész által kijelölt mederben folyik (igaz, hogy Orbán igyekszik e téren is magát a közvéleménynek megfelelő középre pozícionálni, rutinos politikushoz méltóan). Radikális jobboldali politikusok eleinte a környezetvédelem és a járvány kérdésében is elutasító állásponton voltak, de lassan felültek ők is mindkét vonatra (nem azért mert „felültették” őket, hanem mert nem nagyon volt más ésszerű irány és nem akartak ők se lemaradni).

Atomizálódás vagy a kapcsolatok újragondolása?

Az idei év nem csak a különféle irracionalitásokat erősítette fel sajnálatos módon, hanem a kapcsolataink jellege és tartalma is változott. Ez jelenthet negatív irányt is, virtualitásban még inkább elmerülő, atomizálódott egymás mellett élést, de jelentheti a kapcsolatok újraértékelését is. Általában kevesebb kapcsolattal kell beérnünk, vagy nem azokkal az emberekkel, vagy nem úgy tartjuk, ahogy szeretnénk (például csak telefonon), de a mennyiségben kevesebb lehet néha tartalmasabb is. Számos esetben több felületes ismeretség helyett rákényszerülhetünk arra, hogy a meglévő kapcsolatainkat mélyítsük, a józanész legalábbis emellett szól.

https://ideo-logic.blog.hu/