Posted by Radó Iván
>2015. február 4-én a TransAsia Airways GE-235-ös számú, Taipei-Kingmen között repülő belföldi járata, egy ATR-72-es (turboprop), B-22816-os lajstromjelű repülőgép, közvetlenül a felszállás után, 90 fokos bedöntéssel rázuhant a Keelung-folyó feletti viaduktra és onnan részben a vízbe esett. A személyzet (3+2) tagjai közül egy utaskísérő élte túl az eseményt, az 53 utasból pedig 14. A teljes veszteség 43 fő volt. A túlélők sérüléseket szenvedtek és mivel a gép egy haladó taxinak ütközött ott is egy súlyos és egy könnyű sérülés keletkezett.
A repülőgép kb. 400 m. magasságot ért el addig és kb. 3 percet volt a levegőben. 1 perccel a felszállás után a jobb hajtómű leáll jelzés villant fel és megszólalt a kürt is. Ezért ezt le kellett volna állítani, ehelyett a működő bal oldali hajtóművet állították le, az üzemanyag betáplálást kikapcsolták. Nem egyedi eset sajnos. Felszálló helyzetben, amikor a gépnek teljes vagy ahhoz közeli teljesítményre van szüksége, a vonóerő nélküli repülés nem opció. A sebesség lecsökkent, a gép élesen bedőlt és átesett (stall). A személyzet rájött, hogy jobb volna mégis legalább az ép hajtóművet beindítani, de ez idő és ez az, amivel nem rendelkeztek. A hajtómű ugyan beindult, de csak alapgázra tudott kifutni, többre nem volt képes.
Következtetések:
(Bár sejtjük a napokban történt súlyos ukrán esemény okát, még várunk az értékeléssel. Az eset ott is az egyik hajtómű leállásával kezdődött). Önmagában egy repülőgépet a hajtóművek számától függően úgy terveznek, hogy bizonyos hányad elvesztése esetén a gép még le tudjon szállni, illetve bizonyos ideig vízszintesen is repülhető legyen. A „csodálatos” ETOPS (kiterjesztett repülés 1 hajtóművel) a 2 hajtóműves gépekre lett kifejlesztve és ma már 240 perc(!) távolságot kell tudni megtennie a repülőgépnek a legközelebbi repülőtérig, 1 hajtóművel. Személyes véleményem szerint ez életveszélyes gyakorlat, viszont én nem tervezek repülőgépeket. A korábbi 120, majd 180 perc sem volt kevés.
Jelen esetben a működő hajtóművet állították le, holott erre óvodás szintű pontossággal kellene figyelni. A leállításban megegyező személyzet ráteszi a kezét a leállító gombra és mindketten kijelentik, hogy melyik hajtóművet állítják le. Nyilván, ha eleve rosszul döntenek, akkor ez nem számít, de el is szokták mulasztani, azt nem tudni, ez így történt-e. Továbbá felszálláshoz az automatikus tolóerőszabályzót (automatic take off power control system = ATPCS) állították be, de az ezt jelző lámpa nem villant fel. Ennél sokkal kevesebbért a korabeli MALÉV bármely gépe megszakította, vagy meg se kezdte volna a felszállást.
A személyzet ráadásul nemcsak rossz hajtóművet állított le, de ezt tetézte azzal a döntéssel, hogy a működőt alapgázra állította. Kevés dolgot nem tettek annak érdekében, hogy a repülőgép lezuhanjon. Egyébként az bizonyítást nyert, hogy a hajtómű leállásának valós műszaki oka volt, de a személyzet adekvát reakciója (esetleg) megoldhatta volna a helyzetet. A meghibásodás az akaratlan ún. vitorlába állás volt (auto feather), amely arra való, hogy meghibásodás esetén a lapátokat „vitorla” helyzetbe lehessen állítani és így a lapátok (tollak) helyzete az áramlást nem gátló, sőt azt elősegítő helyzetbe állíthatók. Hátránya, hogy csak egy irányba működik, nem lehet visszacsinálni. Megállapítható az is, hogy a személyzet a tolóerőszabályzó felszálló helyzetbe állítását visszajelző lámpa visszajelzésének elmaradásáról tudott, többször el is hangzik, a „felszállást gátolja” kifejezés, de az is hallható a felvételen, hogy a parancsnok kijelenti, hogy folytatják a felszállást. Egyébként egy gomb megnyomásával a repülés és a földi parkolás minden szakaszában az összes fény működése ellenőrizhető (karácsonyfa), ez is elmaradt, amikor a lámpa nem kapcsolt be.
Ábrán szemléltetjük a kijelző szimulált állását, melyen látszik, hogy a vitorlába állás megtörtént és a hajtómű teljesítmény (akkor még csak az egyik oldalon) nulla. Több más információ is látszik, viszonylag könnyű megérteni ezeket.
Egy rövid és ritkaságszámba menő video is készült, két autós két fedélzeti kamerájáról, így a baleset pontosan látható, az alábbi linken.