Így büntet az Európai Unió

Posted by

Csak EU-n kívüli szereplőket szankcionál

(SZER)

>Észak-Korea, Líbia, Irán és Oroszország már tudja, mit jelentenek az EU-szankciók. A közelmúlt eseményei nyomán Törökország és Belarusz is a büntetendő országok listájára került. Kiket sújthat az unió a szankciókkal, és hogyan dönt ezekről?

Gyakran lehet hallani az a kifejezés, hogy az EU szankciókat, vagy büntetőintézkedéseket alkalmaz. Ennek a kifejezésnek a hivatalos neve korlátozó intézkedés, de a lényege természetesen valamilyen hátrány okozása. Az viszont nem mindegy, hogy kik szenvedik el ezt a hátrányt.

Először is nagyon lényeges, hogy az EU csak EU-n kívüli szereplőket szankcionál. Így lehet büntetőintézkedés alanya egy nem uniós kormány a politikája miatt. Azok a szervezek vagy vállalatok is szankcionálhatók, akik ezt a politikát elősegítik. Azután különböző csoportok és szerveződések szintén büntethetők: elsőként kell példa gyanánt megemlíteni a terrorista csoportokat. Egyes személyekkel szemben is van helye szankcióknak, mégpedig azokkal szemben, akik az előbbi említett kormányzati politikát vagy például a terrorizmust részvételükkel támogatják, segítik.

A szankciós politikának természetesen meghatározott és körülírt céljai vannak, ezek a következők:

  • az EU értékrendjének, alapvető érdekeinek és biztonságának védelme
  • a béke fenntartása
  • a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog alapelveinek megszilárdítása és támogatása
  • a konfliktusok megelőzése és a nemzetközi biztonság erősítése

Fontos szempont az is, hogy a szankciók a lehető legkevésbé járjanak kedvezőtlen következményekkel azokra nézve, akiket nem terhel semmilyen felelősség abban, amiért a büntetést alkalmazták.

Mivel büntethet az EU?

Az államokkal szemben a leggyakoribb fellépés valamilyen kereskedelmi embargó bevezetése. Ez a legtöbbször fegyverembargót jelent, vagy pedig olyan eszközök, anyagok kereskedésének tilalmát, amelyek alkalmasak hadászati célra, akár feldolgozott formában is.

Szervezetekkel, vállalatokkal szemben a leggyakoribb intézkedés az európai bankszámla zárolása. A magánszemélyeknél is ezt szokták alkalmazni, kiegészítve a beutazási tilalommal. A leghosszabb lista a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyek és szervezetek felsorolása, több száz név szerepel az uniós adatbázisokban.

Kiket sújtott szankciókkal eddig az unió?

Az aktuális szankciótérképet böngészve eléggé szembetűnő, hogy jelenleg a legtöbb büntetőintézkedés Észak-Korea ellen van érvényben. Összesen 52 erre vonatkozó uniós döntés született már a kommunista állammal szemben, a súlyosabban szankcionáltak között találjuk Líbiát 13 intézkedéssel és Iránt, 11 szankcióval.

Meg kell említeni, hogy a döntéseket nem kizárólag az EU hozza meg, gyakran az ENSZ határoz így, amit aztán az unió is alkalmaz.

A legtöbbet azonban mégis Oroszországról hallhatunk ezzel kapcsolatban. Az EU egységes abban, hogy Oroszország 2014-ben megsértette Ukrajna területi integritását, amikor Kelet-Ukrajnában polgárháborút szított, Krímet pedig elcsatolta Ukrajnától.

Így összességében 19 büntetőintézkedés van életben emiatt, amelyeket szeptember 10-án a tagállamok meghosszabbítottak 2021.március 15-ig. Ezek a korlátozások 175 személyre és 44 szervezetre vonatkoznak.

Kik számíthatnak büntetésre?

A közeljövő nagy kérdése, hogy mi fog történni ezen a téren Belarusszal és Törökországgal. Előbbi állam az augusztusi elcsalt választások és a tiltakozók elleni erőszakos fellépés, utóbbi pedig a mediterrán térségben, ciprusi és görög vizeken végzett próbafúrások, illetve az ehhez társuló katonai fellépés miatt számíthat szankciókra.

Belarusz esetében nem sok kétség fér ahhoz, hogy lesznek büntetések, kérdés, hogy az érintettek mekkora körére terjed majd ez ki. Erre az Európai Bizottság fog javaslatot tenni, egyre inkább úgy néz ki, hogy bevárják a döntéssel a tagállami állam- és kormányfők szeptember 24-25-i csúcstalálkozóját. (Belarusszal kapcsolatban egy további nagy kérdés, hogy vajon Lukasenka elnök rajta lesz-e a listán: most úgy tűnik, hogy nem.)

A nagyon bonyolult EU-Törökország viszonyt illetően augusztus végén Josep Borrell az uniós külügyminiszterek találkozója után azt mondta, hogy az EU-csúcsig még tárgyalni akar az unió a törökökkel. Ha ez nem vezet eredményre, akkor jöhetnek a szankciók.

Ugyanitt ugyanerre a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter viszont azt mondta: “Természetesen tiszteletben tartjuk az ő álláspontjukat (ti. Görögországét és Ciprusét – a szerk.), főleg, hogy területi integritásukra és szuverenitásukra hivatkoznak, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a Törökországgal való együttműködés fenntartása az Európai Unió számára kritikus fontosságú, hiszen négymillió illegális migráns megjelenése Európában, praktikusan Magyarország déli határánál, mindenképpen egy olyan jelenség, amit el kellene kerülni.”

http://www.szabadeuropa.hu