“Özvegyi fátylát lelkére akasztotta”

Posted by

Egy száz év után újra kiadott tényregény Szendrey Júliáról

Kocsis Tamás

(In memoriam Édesapám.) Ez történt Szendrey Júliával Petőfi eltűnése után: 1930 óta először ismét nyomtatásban olvasható a regény és dokumentumgyűjtemény, amely igazságot szolgáltat Szendrey Júliának. Ezzel ajánlja a kiadó az olvasónak a – nem megszokott minősítéssel – tényregénynek nevezett, most megjelent művét: „Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tettvallomása” címmel, Dernői Kocsis László regénye és Dr. Mikes Lajos kutatásai alapján.

Miért tekinti az Atlantic Press kiadó ma egyszerre érdemesnek és érdekesnek a majd száz éves könyvet újra nyomtatásában az olvasók kezébe adni? Ezzel indokolják. “Petőfi Sándor özvegye a rásütött hűtlenség billogával élte le rövid életét, megküzdve szerelme elvesztésén túl azzal a teherrel is, hogy bár nőként és családanyaként akart létezni, szembe kellett néznie a költőt istenítő magyar írótársadalom, a politikusok, és ugyanúgy a közemberek ítéletével. Nem is bírta sokáig, 39 évesen elhunyt. A Szendrey Júliát valóságos és teljes valójában bemutató könyv majd száz éve várja, hogy fellapozzák. Részleteket már kaptunk belőle, de hosszú időnek kellett eltelnie egy olyan új társadalom létrejöttéig, amelyben a romantikus hős bálványozásánál fontosabb a történelem racionális megközelítése, az igazság lehető legteljesebb feltárása.

Szendrey Júlia naplóját önmagának írta. Felemelő érzés olvasni a sorait. De ez a könyv nemcsak az ő írásait, leveleittárja elénk. Oldalain olyan eseménykrónikát, feljegyzéseket is olvashatunk,amelyekből Petőfi Sándor tragikus halálának körülményeit is megismerjük. Nem csoda, hogy ez a könyv nem került nyomdába ennyi éven át, hiszen a nagy költőt boldognak, élőnek akartuk tudni, akár a messzi Szibériában, nem pedig vérbefagyva a csatamezőn.

Júlia kálváriája nem Petőfi elvesztésével kezdődik, hanem a költő iránt fellobbanó szerelmével, hiszen szülei ellenezték a házasságot, de hite elég erős volt, hogy legyőzze a kételkedőket.Tudta, érezte: ők ketten rokonlelkek. Alig három évnyi házasságot kapott cserébe, igaz, hírnevet is, aminek élete során csak a hátrányát érezte. Szerelme a későbbi megpróbáltatásokkal sem hunyt ki, ahogy Bethlen Margit grófnő gyönyörűen megfogalmazta: ,Hogyha Petőfi visszatérne a sírivilágból az özvegyi fátyolért, melyet szerelmese hűtlenül eldobott, nem találná fejfájára akasztva, mert Júlia, bár levette azt fejéről, a lelkét burkolta belé, és az azóta is ott van, elsötétítve körülötte a világot’.” Az előbbieket a kötet előszavában írja a Szendrey Júlia életének, sorsának elkötelezett kutatójaként is ismert író, újságíró, aki egyben a 20. század egyik legtöbbet emlegetett magyar miniszterelnökének, gróf Bethlen Istvánnak volt a felesége.

Az 1930-as kiadás értékelésekor fogalmazta meg a kritika, hogy Bethlen Margit meleg szívvel írott előszavával „Petőfi özvegye” címen Dernői Kocsis László úgy dolgozta fel Júlia özvegységének történetét, hogy az nem egyszerűen csak Szendrey Júlia életrajza1849—1868-ig, hanem a nagyközönség számára készült, színes és eleven tollal megírt regényszerű feldolgozása az érdekes témának. „A sok új és ismeretlenadatot ügyesen, néhány helyen poétikusan és hatásosan csoportosítja a szerző” -írták anno. A könyvet 1930-ben megjelentető Genius kiadó hitelesen azt is jelzi, hogy Dernői Kocsis László Júlia özvegységét alapjában azoknak a forrásoknak a felhasználásával, írta meg,amelyeket az Est lapok legendás irodalmi szerkesztője – gyakorlatilag a könyv társszerzője – Mikes Lajos kutatott és dolgozott fel példásan gondoskritikával. Azt éppen ő fogalmazta meg – nem sokkal halála és a könyv megjelenése előtt -, hogy mivel „az irodalomtörténet már régen lezárta súlyosan elítélő döntésével Júlia problémáját”, ezért a könyv „pörújítás”. Az már az olvasó tiszte, hogy eldöntse, nyert vagy vesztett-e Júlia ebben a szokatlan perben… (Dernői Kocsis László Kocsis Tamás újságíró fél évszázada elhunyt édesapja.)

Címkép: Petőfi és Júliájának hitvesi ágya a koltói Teleki-kastélyban, Romániában