Posted by Volt egyszer egy jó király. Nem királyként, hanem – mint ez gyakori – hercegként kezdte. 1938-ban született János barcelonai gróf (1913–1993), spanyol trónörökös és Mária Mercédesz nápoly–szicíliai hercegnő második gyermekeként, első fiaként. Nagyapja volt XIII. Alfonz spanyol király, aki a forradalom idején emigrált. A forradalmat követő polgárháborúból végül Francisco Franco tábornok került ki győztesen, aki diktátorként vezette tovább az országot. 1941-ben XIII. Alfonz lemondott királyi címéről, így a monarchia megszűnt létezni.
1966-ban egy népszavazás során újra visszaállították a királyságot, Franco pedig János Károlyt nevezte meg utódjának, mivel édesapját, János infánst túl liberálisnak találta.
1975. november 22-én, két nappal Franco halála után I.János Károly néven lépett trónra, és sikeresen felügyelte Spanyolország átalakulását egy demokratikus alkotmányos monarchiává. Trónra lépése után menesztette Franco kormányát, enyhítette a cenzúrát, és szabadon eresztették a politikai foglyokat. 1978-ban betiltotta a Franco politikai szervezetét a Falangét, és új alkotmányt hirdetett. 1981. február 23-án Antonio Tejero alezredes puccskísérletet hajtott végre, melynek során több fontos pozícióban lévő politikust is foglyul ejtett. A király azonban nem állt mellé, így a puccskísérlet alig fél nap alatt megbukott. Az ország tovább haladt a demokrácia felé, János Károlyból pedig a nyugati világrend országaiban igen népszerű uralkodó lett.
Sportemberként is ismertté lett. Előszeretettel úszik, vitorlázik, karatézik és síel. Gyakran vesz részt bikaviadalokon és kártyapartikon, de nem követeli meg a szigorúságáról és merevségéról hírhedt spanyol etikett betartását. 1972-ben részt vett a nyári olimpiai játékokon, vitorlázásban. A királyi család Madrid szélén, a Zarzuela kastélyban él, amelyet eredetileg vadászkastélynak építettek, még IV. Fülöp király számára.
Az első feszültséget a gibraltári konfliktus jelentette számára. Spanyolország 1713-ban engedte át Gibraltárt Nagy-Britanniának, de János Károly egész uralkodása alatt igényt tartott a jelenlegi brit felségterület visszaszolgáltatására. Az uralkodó 1981-ben a gibraltári viszály miatt mondta le részvételét Károly walesi herceg, brit trónörökös és Diana hercegnő esküvőjén is. 2012-ben az uralkodó csípőprotézis-műtétje miatt nem vett részt II. Erzsébet brit uralkodó trónra lépésének gyémántjubileumi ünnepségén, Zsófia királyné pedig a Gibraltárral kapcsolatos legújabb brit-spanyol feszültséggel indokolta távolmaradását.
Aztán jött az első hír családi botrányról. 2008-ban a gazdasági világválság idején, miközben spanyolok milliói vesztették el mindenüket, a király azért került a címlapokra, mert leesett egy fehér elefántról, miközben egy bizonyos Corinna nevű hölggyel vadászott Botswanában. „ Sajnálom, hibáztam, nem fordul elő többé” – mondta akkor. Aztán cikkek jelentek meg a spanyol lapokban, hogy az uralkodónak szeretője van, ez a bizonyos Corinna, aki az uralkodónál több mint két évtizeddel fiatalabb Corinna zu Sayn-Wittgenstein német arisztokrata-üzletasszony. Kiderült: János Károly egy madridi luxusvillát[8] és egyéb ingyenes javakat bocsátott német asszony rendelkezésére.
János Károly igazi gondja egy hangszalaggal kezdődött. Egy nyomozó rögzítette a király és Corinna telefonbeszélgetését. A hölgy felhívta, közölte megjött a pénz. Mit tegyen vele? Javasolta, hogy az ő számlájára tegyék át a 65 millió eurót, s így rejtsék el az illegális jutalékot, amit azért kapott a király a szaúdiaktól, mert közbenjárt az ott működő spanyol cégek milliárdos szerződései ügyében.
„Azok után, amit Corinna a svájci bíróságon vallott, annyi dolga maradt csupán az ügyésznek, hogy kiderítse, János Károly áll-e a számlák mögött, és történt-e bármilyen csalás.”
Ezután a spanyol legfelsőbb bíróság is vizsgálódni kezdett, hogy felderítse, kapott-e jutalékot a király, amiért egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagy sebességű vasútvonal építésének második szakaszát Szaúd-Arábiában. A tizenkét spanyol vállalat alkotta konzorcium 2011-ben kapta meg a megbízást, a volt király akkor, még államfőként büntetőjogi mentességet élvezett, a nyomozás ezért a 2014 júniusi lemondása utáni időszak vizsgálatára terjed ki.
Tehát nem vonható felelőségre korábbi ügyekben egészen addig, amig le nem mondott – megrendült egészségére hivatkozva – a fia javára. „A lemondott királyt még sem Svájcban, sem Spanyolországban nem helyezték vád alá – tudta meg az Euronews tudósítója. „Itt hazájában az ügyészség és a legfelsőbb bíróság csak a 2014 utáni estleges törvénytelenségeket vizsgálhatja, miután elvesztette uralkodói mentességét. A király elhagyta az országot. Azzal búcsúzott; utazása nem végleges, még visszatér, mert tisztázni akarja a nevét. De az a kapcsolat, amely korábban megvolt közte és a népe között, örökre összetört.”
A vasútvonalat részlegesen 2018 októberében adták át, a spanyol korrupcióellenes ügyészség pedig két hónappal később kezdett nyomozni, miután egy másik bírósági ügy során előkerült az a bizonyos hangfelvétel, amelyen Corinna számolt be az I. János Károlynak juttatott kenőpénzről. Eközben a svájci hatóságok offshore-számlák utáni nyomozásakor felbukkant a Lucum nevű alapítvány, amelyet a volt uralkodó alapított. Egy genfi lap idén március elején közölt cikket arról, hogy az alapítvány 65 millió eurónyi összeget kapott Szaúd-Arábiából. Az összeget a király állítólag Abdalláh egykori szaúd-arábiai uralkodótól kapta. Pár héttel azután, hogy korrupciós ügyben vizsgálat indult ellene bejelentette távozását Spanyolországból a 82 ex-uralkodó.,
Szinte mellékes, hogy 2013. április 3-án János Károly lányát, Krisztina hercegnőt egy spanyol bíróság gyanúsítottként nevezte meg férje, Iñaki Urdangarin korrupciós ügyében. Az infánsnő férjét több millió eurós hűtlen kezeléssel és adócsalással vádolják.
VI. Fülöp , aki 2014 óta király, továbbra is ellátja hivatalából adódó feladatait. Maszkot visel, tartja a távolságot, és tartja a titkot, hogy hová menekült apja, I. János Károly a hónap elején.
Xrey címmel, I. János Károly életéről podcast-sorozat készült a Spotify-on. Ez váratlan sikert, hallgatottságot ért el. Először is azért, mert spanyolok ezrei ismerhetnek meg az embert a legenda mögött. „Ez egy olyan történet, amit mi újságírók és a politikusok ismertnek vélünk. Pedig nem az. Vannak olyan események, amik teljesen ismeretlenek a nyilvánosság számára. I. János Károlyt talapzatra állítottuk, piedesztálra emeltük. A probléma az, hogy olyan magasból sokkal nagyobbat lehet esni” – mondja Álvaro de Cózar, a sorozat készítője.