Együtt, csakis együtt!

Posted by

Gábor György
>Övék itt már minden:
övék az ügyészség, övék a rendőrség, övék a Balaton, övék az építőipar, övék a turisztika, övék a vendéglátás, övék a szolgáltató- és övék a szállodaipar, övék a divatipar, övék a magyar tudomány, övék az egyetemek, övék az összes út és az összes vasút, övék az atomerőmű és övék a sportvilág, tokkal-vonóval, övék a honvédségi repülőgépeknek átkeresztelt, ám privátként használt repülő- és helikopter-park, övék a vírus és azt tesznek vele, amit csak akarnak, övék a média, övék a közszolgálatnak csúfolt pártszócső, övék a kastélyok és övék az utólag felhúzott reprezentatív erkélyek, övék a bűnöző- és maffiaipar, övék a hol privatizált, hol visszaállamosított Mátrai Erőmű, övék itt minden, az iskolák, a gyermekeink agya és lelke, a teljes erőszakgépezet az iskolarendőrtől a dudálásellenes rendőrig, övék a tankönyvek és az egyetemi tanszékek, övék a kinevezések összes mocska és az elbocsátások valamennyi gyalázata, övék a zsarolásra használt pénzek tömege, övék a kopasz verőlegények hol itt, hol ott bevetett csapata…

Övék a legtöbb egyház, amelyik pedig nem, azt bírósági végzések ide, vallási és lelkiismereti szabadság alapjoga oda, a legócskább személyes bosszútól vezérelve kicsinálják.

Kicsinálnak mindenkit, akik nem ők, akik hozzájuk képest mások, akik máshogy látnak, hallanak, éreznek, gondolkodnak. Kicsinálják a gondolkodókat, akiknek tudásuk lehet nagy, de hozzájuk nem lojálisak. S közben szabadjára engedték ideológiai keretlegényeiket, a kielégítetlen féltehetségeket és a reménytelen tehetségteleneket, akik még a múltat is megszerezték, röhej-pszeudo-intézeteikkel, röhej-pszeudo-tanszékeikkel, röhej-pszeudo-művészeikkel, fakezű utcaszobrászaikkal, lazára maszkírozott, fiatalosnak látszani kívánó, kínos konzerv-médiasenkiháziaiakkal.

A gátlástalan meggazdagodás rohamlépteiben mindent megszereztek, de mintha maradt volna még valami apróság. A kultúra. Nem mintha érdekelné ez őket, egy nagy szart érdekes ez nekik, de két okból erre is szükségük van: részben presztízsokokból, részben pedig azért, hogy frusztrált kegyenceiket, azokat, akik tehetségtelenségüktől, vagy ami még rosszabb: féltehetségüktől kínlódva-szenvedve előbb szabadon rombolhassanak, hogy a semmin, a saját barbárságuk által szétvert romhalmazon uralkodhassanak végre, s övék lehessen a jövő, ők oktathassák saját torzképükre és torzhasonlatosságukra a jövő nemzedékét: ugyanolyanoknak, amilyenek ők, ugyanolyan tehetségteleneknek, ugyanolyan akarnokoknak, ugyanolyan gátlástalan nímandoknak,ugyanolyan falkában nyomulóknak, amilyenek ők maguk, s ők nevezhetik majd diplomáknak azokat a seggtörlésre sem alkalmas papírokat, amelyek igazolják majd a tanítványok tehetségét, okosságát, kiválóságát, miközben egy lószart azok, s így végre garantáltan övék lesz az ország, övék a dicsőség, a világ végezetéig, örökkön örökké, ámen!

Most tehát a kegyenceken a sor, végre a kultúrát is megkapják Orbán uruktól, aki ezzel „Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek” (besúgóik és jelentőik úgyis olvassák e sorokat, keressék csak meg a Google-ban, honnan az idézet).

Mi lenne, ha itt állítanánk meg őket?

Mi lenne, ha ezt már nem hagynánk?

A mai kegyencek elődei, a Szabolcska Mihályok sosem voltak képesek legyőzni az Adykat, s ez az, amit ők is tudnak. Minden galádságot, aljasságot és embertelenséget elkövethetnek, ám még a frissen vásárolt német tankjaikkal sem lesznek képesek bevenni a kultúrát. Kizárólag a kollektív fellépés lehet a megoldás. Legyen példa az Index, vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának nyilatkozata: sem az Index, sem a Hallgatói Önkormányzat esetében az együttes megmozdulás nem volt a hatalmasok által bekalkulálva. A politikai hatalmasoknak és kegyenceiknek egy szavát sem szabad elhinni!

Csak a kollektív fellépés segíthet, minden más halálra ítélt illúzió, gyáva és ostoba megfutamodás