Belarusz – magyar „párhuzam” (2. rész)

Posted by

Bárász Péter

Az írás első része itt olvasható: https://ujnepszabadsag.com/2020/08/01/belarusz-magyar-parhuzam-1-resz/

Kilencedikén van a belarusz elnökválasztásokig. Most először nem teszem idézőjelbe ezt a kifejezést. Mert most az ország többsége komoly esélyt vél látni arra, hogy tényleg lesz választás – és én az idézőjel elhagyásával adom meg a tiszteletet ennek az érzésnek. Persze mindenki tudja, hogy el fogják csalni a választásokat, de sokan abban bíznak, hogy Szvjatlana Cihanouszkajának lesz akkora a túlsúlya, amely már nyomást gyakorol a választási bizottságra – és nem utolsó sorban, hogy olyan „szavazatvédelmi mechanizmusokat” tudnak bevetni, hogy muszáj lesz a valódi győztest kihirdetni, de legalább a második fordulót bejelnteni!

Márpedig Pálffy Ilona kisiskolás az itteni kollégájához, Lidija Jermosinához képest. Az első részben dióhéjban megírtam, hogyan lett Cihanouszkaja elnökjelölt. Férje előzetesben ül (épp tegnap szigorították meg a tervezett vádpontjait: nyakába akarják varrni – meg a volt jelölt „kollégájának” is – a tegnapelőtt előállított 33 „orosz fegyveres” ügyét is). Gyerekeit a nagymama kíséretében kimenekítették egy európai országba. Az elnöknő-jelöltnek két másik asszony a fő segítője: a két másik, jó előre kigolyózott jelölt csapatából. A két volt jelölt egyike szintén vizsgálati fogságban ül (a fiával együtt, aki kampányfőnöke is volt) – az egyik embere most Cihanouszkaja jobbkeze.

A másik volt jelölt szintén kimenekült az országból a gyermekeivel együtt, az ő felesége lett a csapat harmadik tagja. Ez a három nő napi két-három nagygyűlést tart az ország különböző pontjain. Még a legkisebb kisvárosban is párezer, a nagyvárosokban pedig átlag tízezer ember gyűlik össze, hogy meghallgassa őket.

Tegnap volt Minszkben a második választási gyűlésük hatvanezer résztvevővel! Végignéztem, végighallgattam – már amennyire lehetett: a gyűlést zavarták, de feloszlatni nem merték. Pedig volt ott még nyílt formában is elég karhatalom: aki a fémdetektorokon áthaladt, azt a rendőrség számolta, összesen 34.000 főt. A többiek távolabb álltak (tehát az előkészített számos rabomobilhoz közelebb – ezek nagy, zárt, khakiszínű teherautók). Közben állandóan jönnek a letartóztatásokról, előállításokról, kéthetes elzárásokról, pénzbüntetésekről szóló hírek. Azt akarom érzékeltetni, hogy kivétel nélkül mindenki, az is, aki csak véletlenül jár egy nagygyűlés közelében, a szabadságát, de legalábbis a pénztárcáját kockáztatja. És mégis megy! Sőt egyre többen és többen vannak.

Eufórikus hangulat uralkodik bizonyos rétegeknél. Ez nagy baj, mert a mámor csak rossz tanácsokat tud adni. Innen sajnos nem lehet pontosan látni, hogy mi történik Magyarországon. Úgy tűnik, leginkább olyan „eső után köpönyeg” jellegű tüntetések, azok is csak nagy néha. Pedig otthon egy-egy tüntetéssel a résztvevők, de még a szervezők sem kockáztatnak semmit.

Na jó, egy dudálás a Clark Ádám téren tényleg pénzbe kerül – de ezt, ha jól tudom, összedobtuk. Hol vannak, akik olyan eseményt, eseménysorozatot szerveznének, aminek valami hatása is lehet esetleg? Amin részt is vesznek emberek? Hol vannak ezek az emberek?! Az említett eufóriánál, ami elveszi esetleg az ember józan ítélőképességét, csak egy rosszabbat tudok (az ellenzéki érzelműek részéről, természetesen): a SEMMITTEVÉST.

Ennek egy változata elég elterjedt – a lázas tevékenység mímelése. Tényleg itt áll meg a tudomány?

Címkép: Belarusz ellenzéki hölgyek. Maria Kolesnikova (balra) az elnökjelölt Szvjatlana Cihanouszkaja (középen) és Capkala felesége, Veronika Capkala

Hirdetések