Erekció

Posted by

Gellért András
– Pisi, megy?- Megy.- Sugár, vagy csepp? – Nem lehet vele tüzet oltani, de van íve. Nem csepeg.

– Az jó. Tolja le a nadrágját, igen a térd alá, vagy inkább bokáig, és lazán támaszkodjon fel a padra. Ugye ivott eleget? Csak a hólyag miatt. Most megnézzük a prosztatát. Ne feszítsen. Mindjárt készen is vagyunk. Ennyi volt. Minden rendben , nincs nagyobbodás. Öltözzön fel. Adok törlőkendőt. Jut eszembe, reggelente, van erekciója?

Ez a kérdés fájdalmasabban érint, mint az urológus vastag, gumikesztyűs ujja, amellyel bent tapogatott. Most mit mondjak? Hogy nincs? Minden normális férfi, merevedéssel ébred, de nyilván én már nem vagyok normális.

Pontosan két hete. Kinyitom a szemem, azonnal oda nyúlok, de csak a nagy semmit érzem. Huszonnyolc évesen még illene kőkeménynek lenni, kívánnom kellene azt, csak mocskos szavak jutnak eszembe, de nem érzek vágyat. Nem érdekel a szex.

Régen (még tizennégy nappal ezelőtt is) gyönyörű álmaim voltak, általában két-három csajt döngettem egyetlen éjszaka alatt, persze a csajomat is, nyűszítve könyörögtek, hogy csináljam még. Nem sajnáltam tőlük semmit. Reggel pedig olyan kemény voltam, mint egy baseball ütő.

Elmondom, ma mi van. Egy pasas. Vele vagyok együtt. Minden éjjel. Az álmaimban csak őt látom. Áll a létrán, kezében festőhenger. Belemeríti a vödörbe, lecsurgatja a fehér Supramax, lemosható prémium festéket, majd a hengerrel rámegy a falra. Gyönyörűen dolgozik. Sehol egy dudor, egy rászáradt festékcsepp. Vakító fehérség. Ragyog a lakás. Minden tiszta és festői szépségű.

Aztán elmegy. Másnap reggel bemegyek a frissen mázolt szobába. Ledöbbenek. A fehér falon tenyérnyi rózsaszínű foltok. Felhívom, mondom neki, hogy gond van. Megnyugtat, semmi baj, jövök és kijavítom. Tényleg jön. Fest. Áll a létrán. Csorog a vödörbe a festék, gurít, eltűnik a folt.

Reggelre megint elszíneződik a fal. Már nem csak rózsaszínű, hanem narancsos árnyalatú. Rosszul vagyok.

Újabb telefon, nyugtató szavak, festés. Lepereg minden. Zöld a fal. Húsz évvel ezelőtti réteg. Kurva ronda. A megszáradt fehér festék a parkettán van. A szegélyre hullott az egész. Romhalmaz, rossz ránézni. Ezért fizettem egy vagyont? Mi a fasz történt? Mit kent a falra? Átvert? Ha igen, leverem rajta. Vagy beperelem. Hívom. Nem veszi fel. Este megint hívom. Végre megszólal. Azt mondja, nem tud mit csinálni, nyilván szar a fal. Az építők baszhattták el. Kiabálok vele. Jöjjön és csinálja meg! Azonnal.

Nem jön. Befejezte. És hagyjam végre békén. Többé nem érem el. Én is befejeztem. Akkor így marad a fal. Jöjjön az asztalos, rakja fel a polcot, aztán felejtsük el az egészet. Az asztalos sem jön. Elgázolták. Gipszben a keze. Nem ígér semmit. Akkor polc sem lesz.

Minek? A könyveket elajándékozom. Nézem az üres szobát. Nem is rossz. Végtére is jók ezek a színek.

Ébredek. Érzek valamit. Igen, határozottan kemény. És sugárban pisilek. Egy méterről. Vissza az ágyba. A csajom megsimogatja az arcomat. A fülembe búg. Azt mondja, nagyon örül. És élvezzük végre. Felújítottuk a lakást.