EU-csúcs: fordított minőségi többség fenyegeti Orbánt

Posted by

Zsíros Sándor
<Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az uniós csúcs előtt adott interjút tudósítónknak Brüsszelben. Didier Reynders azt mondta, hogy lehetséges alkut kötni Orbán Viktorral a jogállamisági feltételrendszerről annak ellenére, hogy a magyar országgyűlés ezt határozatban utasította el.

Az Európai Unió évek óta szeretné a jogállamisági feltételek betartásához kötni az uniós források kifizetését. Így a demokráciát megsértő tagállamoknak járó forrásokat felfüggesztenék. Erről is tárgyalnak a brüsszeli uniós csúcson. Az Európai Bizottság a döntéshozatalon is változtatna annak érdekében, hogy az érintett országok ne tudjanak vétózni az ügyben.

A bizottság javaslata az, hogy fordított minősített többségi szavazás legyen. Erről biztosan vita lesz a tanácsban.

“Ha ezt a költségvetési kérdésekben használnánk, nagyon hatékony eszköz lenne. Ha a minősített többségi rendszernél, vagy az egyhangú szavazásnál, akkor nehéz lesz eredményt elérni. Ez is része a tárgyalásnak” – mondta Didier Reynders, az unió igazságügyi biztosa. A javaslatot Lengyelország és Magyarország is ellenzi. Budapesten parlamenti határozatban utasították el a jogállamisági feltételrendszert.


A minősített többségi szavazás azt jelenti, hogy a most kialakítandó jogállamisági feltételrendszer mentén ha valahol problémát lát az Európai Bizottság és szankciókat javasol, akkor az Európai Tanácsban az összes tagállam legalább 55%-a kell hozzá, amelyek a teljes népesség legalább 65%-át képviselik. Ezt összehozni nem olyan könnyű, egy blokkoló kisebbséget könnyebben fel tud sorakoztatni például Magyarország, vagy Lengyelország, hogy megakadályozza a szankciókat.

Ehhez képest a fordított minősített többség azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt szankciók automatikusan életbe lépnek az EU-pénzeknél, hacsak nem áll össze minősített többség (tagállamok számának 55%-ával, a népesség 65%-ával) ennek felülírására, azaz blokkolására. Így tehát a nagyobb tagállamok csendben maradásával, passzivitásával már életbe lépnének ezek a szankciók, nem kell hozzájuk aktívan ítéletet mondaniuk egy-egy tagállam jogállamisági helyzetéről.

A FORDÍTOTT MINŐSÍTETT TÖBBSÉGŰ SZAVAZÁSI PROCEDÚRA TEHÁT SOKKAL VESZÉLYESEBB PÉLDÁUL MAGYARORSZÁGNAK ÉS LENGYELORSZÁGNAK.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke így fogalmazott a jogállamisági feltételrendszerről kedden:

“Egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében a pénzek kifizetését össze akarják kötni, valójában nem az európai értékeknek, hanem az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével.”

Az uniós biztos szerint a magyar parlamenti határozat ellenére is lehetséges alku az ügyben.

Sok tárgyalásnál van egy ilyen kiindulópont, aztán leülnek az asztalhoz kompromisszumot találni. Ugyanez fog történni a mostani megbeszéléseken is Magyarország, vagy már országok esetében.

Szerintem lehetséges üzleti alkut kötni, amellyel reagálni lehet a válság gazdasági következményeire és közben biztosítani az értékek teljes körű tiszteletben tartását” – tette hozzá Didier Reynders.

Az uniós biztos szerint a bizottság és a parlament mellett sok tagország is ragaszkodik a jogállami feltételrendszerhez.

euronews