Posted by Gellért András
> Azt hittem, hogy az 50 felé közeledve már az összes infantilis álomtól megszabadultam (azért mert időben felébredtem, vagy mert megvalósítottam), de kiderült, hogy mindez óriási tévedés a részemről. Elég volt egy gyorsan elhadart üzenet a telefonban, és máris „rohantam” Veszprémbe, csakhogy találkozhassam kamaszkorom egyik nagy idoljával. Ő Roger Hodgson, a világhírű Supertramp együttes énekese-zeneszerzője. A VeszprémFest angyali munkatársának, Pordány Nórának köszönhetem a randevút, aki tudva a Stan Getz és Supertramp mániámról napok óta szervezte a találkozót. Mivel a zenészek ideje szinte percre pontosan be van osztva, ezért kérdéses volt, hogy sikerül-e, rábólint-e erre Roger menedzsere. Szóval, Nóra felhívott, hogy siessek, mert van esély a koncert után egy rövid találkozóra, és talán még két lemezborítót is dedikál. Természetesen azonnal indultam, és éppen akkor értem a rendezvény helyszínére, amikor Roger Hodgson elkezdte a koncertet a Take the long way home című Supertramp örökzölddel. (Remélem jól emlékszem!)
Roger Hodgson hangja szerencsére semmit sem változott, éppen olyan, mint a 70-es, 80-as években volt. A Supertramp „hagyaték” klasszikusai mellett Roger Hodgson szóló pályafutásának legszebb dalait játszották. A Dreamer című számnál pedig a nézők felálltak, és táncoltak. Hangulatos koncert volt, amely kb. éjjel 11 órakor ért véget. Ezt követően indultunk az érseki palota első emeletére, ahova néhány perc múlva felértünk és Roger Hodgson dedikálta a lemezeit.
Címkép: Találkozás a Supertramp hangjával, dalszerzőjével. Roger Hodgson a koncert után dedikálta a lemezeit