Megszűnik a falusi és a fővárosi élet különbsége

Posted by

Zelky János
A magyar férfiember archetípusa a gazda. Azaz a vidéki ember, jobbára még csak nem is a kisvárosi, hanem leginkább a falusi. Akinek van módja és készsége a garázsban pálinkát főzni, az udvaron malacokat tartani az ólban, pityókát, hagymát, tököt termeszteni a kertben, kis szőlőt a borhoz, meg szilvát és kajszit nevelni a pálinka végett. Vasárnap még kimegy a zsombékosi pályára is a megye három bajnoki meccsre, hogy a kultúrát is gyámolítsa.

Ezzel szemben pediglen ott a léha városi ember, akit legfőbb ideje móresre tanítani, kiváltképp a budapesti tohonyát, aki egész nap az interneten lóg, a csicsókát is a boltban vásárolja. Az utolsó pillanatok ezek az észhez térítésére, mielőtt végleg megnyomorítja a Brüsszel, s csak fogyaszt, fogyaszt, minden javat felélve, amit a gazda kínkeservvel megtermel, s elibé rak az asztalra.

De mostantól másképpen lesz. Lett nekik ez az ernyedt, puhány polgármesterük, aki vírus idején is a kormányt kritizálja, ahelyett, hogy mentené az öregotthonok lakóit, aki biciklisávokat fest az utcákra, nem hagyva az autókat rendesen haladni, növelve a büdösséget ezzel is, aki a szivárványosokkal tart, nem a családos emberekkel, s aki a Lánchidját is a kormánnyal akarná megjavíttatni, mert az arra kapott pénzt már elherdálta.

Mivel a magyar politikának a vidék adja a jó vezetőket, kik egészséges életösztönükkel járulnak hozzá az ország boldogulásához, meg kell oldani, hogy Budapesten is a legjobb kezekbe kerüljön az irányítás. Ha ez nem megy szép szóval, a törvények megfelelő alkalmazásával foganatosítandó a helyzet megoldása más eszközökkel. S akkor menten megvalósulhat, hogy a fővárosban ugyanolyan minőségű életet lehessen élni, mint bármelyik magyar faluban.