Posted by Serény Péter
> Legendásan jó a memóriája Gulyás Gergelynek. Nem hinném, hogy e kincset érő adottsága épp a kormányinfó alkalmával hagyta volna cserben. Vajon hogyan eshetett meg mégis a következő, sajnálatos lapszus? Mielőtt idézném, jelentem, hogy a forrása hivatalos, a távirati irodának a kormány honlapján június 25-i dátummal olvasható szövege. (https://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/julius-kozepen-lehet-dontes-a-nagyrendezvenyekrolA Miniszterelnökséget vezető minisztert az Index hírportál tulajdonlása körüli furcsaságokról is megkérdezték. Íme: „Az Index körüli helyzetről, és arra a felvetésre, hogy a kormány szájkosarat rakna a szerkesztőségre, azt mondta: a sajtószabadság biztosításához van csak köze a magyar államnak, amelyet a jogszabályok, az alkotmány és a médiatörvény biztosít.Ezen túl a magyar kormány sajtóügyekbe nem avatkozhat bele, épp az lenne a sajtószabadság megsértése – közölte a miniszter. Kiemelte: a sokszínű tájékoztatás fontos és értékes. Szerinte Nyugat-Európában hasonlóan sokszínű tájékoztatás és tájékozódási lehetőség nincs.”Jól olvasható: „a sajtószabadság biztosításához van csak köze a magyar államnak, amelyet a jogszabályok, az alkotmány és a médiatörvény biztosít” Nézzük a következő állítást: „Ezen túl a magyar kormány sajtóügyekbe nem avatkozhat bele, épp az lenne a sajtószabadság megsértése”. Akkor most hová tegyük a 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendeletet, mellyel Magyarország Kormánya mintha éppenséggel sajtóügyekbe avatkozott volna bele. A hivatkozott kormányrendelet nyilvánította nemzetstratégiai jelentőségűnek a kormánypárt-közeli média több száz elemének egyetlen, KESMA néven ismertté vált birodalomba történő összevonását. E minősítéssel pedig az egész tranzakciót kivonta (a minden ilyen esetben kötelező) gazdasági versenyhivatali és médiatanácsi szakhatósági vizsgálat alól. Megtette, mert megtehette, és az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvényi tételekbe ütközőnek a lépést. De vajon van-e valaki széles e hazában, aki azt mondhatná, hogy a kormány a 229/2018. (XII. 5.) rendeletével nem avatkozott bele sajtóügyekbe? Függetlenül a fellépés indokaitól, egyéb körülményeitől, a körülötte kibontakozott politikai vitától; a kérdés pusztán a kormányrendelet kiadására, mint tényre szorítkozik. A miniszter, akiről, hivatalos életrajzából tudható, hogy van idegen-, például német nyelvismerete, a kormányinfón voltaképpen a honi viszonyokkal tett fura összehasonlítást: „Szerinte Nyugat-Európában hasonlóan sokszínű tájékoztatás és tájékozódási lehetőség nincs.” Feltehető, hogy egy miniszternek, kivált egy Miniszterelnökséget vezetőnek, nincs ideje arra, hogy naponta végigböngéssze a nyugat-európai média-termést. Erre ott vannak a munkatársai. Ha tőlük származik e felettébb különös megállapítás nyersanyaga (okadatolása), vajon nem volna-e célszerű jobban a körmükre nézni? Addig is tisztelettel Gulyás Gergely figyelmébe ajánlom a német nyelvű Wikipédia oldal Németország cikkének Média fejezetét. Így kezdődik:
Medien – In Deutschland werden 352 Zeitungen, 27 Wochenzeitungen, 7 Sonntagszeitungen, 2450 Publikums- und 3753 Fachzeitschriften regelmäßig publiziert.[158] Einen Teil dieser Medien geben die großen Konzerne Axel Springer SE, Bauer Media Group, Bertelsmann, Hubert Burda Media und die Funke Mediengruppe heraus. Es gibt 18 Nachrichtenagenturen, von denen die Deutsche Presse-Agentur (dpa) und das & die bedeutendsten sind. Die auflagenstärksten Zeitungen (Stand 2015) sind die Bild (Aufl. 2 Mio.), die Süddeutsche Zeitung (Aufl. 0,4 Mio.), die Frankfurter Allgemeine Zeitung (Aufl. 0,3 Mio.), Die Welt und Welt kompakt (Aufl. 0,2 Mio.) und das Handelsblatt (Aufl. 0,1 Mio.). Daneben gibt es politische Magazine wie& und auf populäre Themen ausgerichtete Magazine wie Stern und Focus. Im Fernsehen gibt es öffentlich-rechtliche Sender wie ARD und ZDF und privat finanzierte Vollprogramme, vor allem RTL, Sat.1, Pro7, RTL Zwei, Kabel 1 und VOX. In den letzten Jahren sind viele regionale Sender und Spartenprogramme hinzugekommen. Der Rundfunk in Deutschland ist dual organisiert und vor allem regional geprägt
Média. Németországban 352 napilapot, 27 hetilapot, 7 vasárnapi újságot, 2450 közönség- és 3753 szaklapot publikálnak rendszeresen. A média egy része a nagy konszernek, mint az Axel Springer, a Bauer Media Group, a Bertelsmann, a Hubert Burda Médiacsoport és a Funke csooport kiadásában jelenik meg. 18 hírügynökség működik, amelyek közül a legjelentősebb a Deutsche Presse-Agentur (dpa) és a Deutsche Presse-Agentur (dpa). A legnagyobb poédányszámú lapok (2015) Bild (2 millió), Süddeutsche Zeitunk (400 ezer), Frankfurter Allgemeine Zeitung (300 ezer), Die welt és a Die Welt Kompakt (200 ezer), Handelsblatt (100 ezer). Ezenkívül van politikai magazin, mint a Der Spiegel és népszerűbb témákra koncentrálók, mint a Stern és a Focus. A televízióban vannak közszolgálati adók mint ARD és a ZDF és magán finanszírozású csatornák, mindenekelőtt RTL, Sat1, Pro7, Kabel1, VOX. Ezekhez az utóbbi időben helyi adók is csatlakoztak. A rádió Németországban kétféle módon működik, de a helyi adókat kedvelik.