A korrupció dícsérete

Posted by

Gellért András
> A korrupciót az európai polgárok 69 százaléka elfogadhatatlannak tartja, viszont ez az arány Magyarországon csak 38 százalék, a legalacsonyabb az EU-ban – derül ki az Európai Bizottság 2019 decemberében végzett tematikus Eurobarométer felméréséből, amelyet az Eurológus idézett.Szerencsére a kép ennél jóval árnyaltabb és szívderítőbb. A magyarok 62 százaléka ugyanis nemcsak hogy elfogadja a korrupciót, hanem kifejezetten igényli, sőt, sokan azt vallják, szenvedélyesen szeretik a társas emberi érintkezésnek ezt a romantikusan pragmatikus, izgalmas és rendkívül hasznos formáját.

Korrupció nélkül szart sem ér az egész! – fogalmaz tömören P. Zoltán, a ballonos ivóvizet forgalmazó garázscég ügyvezetője. A negyvenes évei elején járó vállalkozó éveken keresztül reménytelenül házalt az öt és tíz literes műanyag tartályaival, benne a sima csapvízzel, de senkit sem érdekelt. Aztán egy volt osztálytársa (sós pálcikákat adagoló automaták tulajdonosa) megsúgta neki, akkor tudja eladni a csapvizét, ha megajándékozza valami aprósággal (havi negyven százalék jutalék+ belépőként nagyméretű boríték, benne hétszámjegyű összeg) az irodai beszerzésekért felelős vezetőt.

Zoltán, ezt követően gondosan kibélelte a borítékot és havonta, katonás precizitással utalja a negyven százalékot. Azóta mindenki elégedett, de ami a legfontosabb, a dolgozók boldogan adagolnak a folyosói oázis szűrt és hűtött vizéből. Összegzés: ha nincs korrupció, akkor talán többen is szomjan vesztek volna a sivár irodaépületekben.

A korrupciót élteti az idősődő házaspár is. Imola és Ernő, a halálra készülődvén beleszerettek egy árnyas sírhelybe, közel a temető bejáratához. Nem kell majd sokat gyalogolni a gyerekeknek ha látogatóba jönnek, gondolták a magányos szülők, szóval nagyon kellett nekik az éppen megüresedő gödör. Egy ilyen pöpec, menő helyen lévő “telek” azonban nem könnyen szerezhető meg. Sőt, szinte sehogy! Hacsak, nincs valaki, aki segíteni tud ebben. Szerencsére mindig van megfelelő ember, csak meg kell találni.

Imola pedig némi telefonálgatás után összeköttetésbe került a titokzatos “kapoccsal”, az ő síron túli jótevőjükkel. Háromszáz, mondta száraz és érdes hangon, a nevét nem közlő segítő, de ennyi elég is volt. Imola értett a szóból és időben eljutattta a megadott összeggel teli borítékot a megfelelő helyre. Utána kifizették még a milliós nagyságrendű megváltást is, mely két fő elhelyezését garantálja, de a második elhantolás feláras. Meg is kapták a sírhelyet, és most már csak arra várnak, mikor költözhetnek be a divatos, igen felkapott parcellába. A nyugalomnál nincs fontosabb, mondhatni, ez minden korrupciós pénzt megér.

Gyula is szereti ezt az izgalmas játékot, hiszen ha ez nem lenne, talán sosem jutna be a nagynevű orvoshoz. A veséjével bajlódó, több műtéten átesett, már-már orvosi csodának tekintett betegnek csupán egyetlen gondja adódik rendszeresen. Fogalma sincs, hogy éppen mennyi pénzt illik beletenni a borítékba, vagy csak észrevétlenül becsúsztatni a prof. zsebébe. Infláció, szokások, értik…Szerencsére, az állami rendelőben reggel óta várakozó páciensek naprakész információval segítik az este nyolcra berendelt Gyulát.

Végül ismerjék meg Zalánt, a korrupciót elfogadó, név és arc nélküli magyarok hatvankét százalékának egyik tagját. Bár korrektebb úgy fogalmazni, az ifjú politikus immár maga tartja életben az emberi civilizációnak, a túlélésnek ezt a csodálatos, kézzelfogható formáját. Zalán nem szemérmes, nem titkolózik, róla mindenki tudja, bármit elintéz, megszerez, átad, feltéve, ha időben megkapja a maga részét.

Mr. Harminc százalék fényűzően él a donorvölgyi kastélyában szépséges feleségével, a nemzetközi playboy-nyuszi ügynökség tulajdonosával. Szerelmük egy sikeres (korrupciós) tranzakció után szökkent szárba. Zalán, állami földeket szerzett meg a nő előző férjének, aki ezt követően lemondott a feleségről, valamint az ügynökség tulajdonjogáról, így került a cég és az asszony Zalán birtokába. Az élet tehát szép, de korrupcióval még gyönyörűbb!! Nincsenek kiélhetetlen vágyak, megvalósíthatatlan álmok! A magyarok hatvankét százaléka pedig szeret és mer nagyot álmodni. Álomországban csak az ébredés nehéz.