Posted by A Kúria -talán még némi meglepetésre is- kedden úgy döntött, hogy ki kell fizetni a korábban megítélt 99 millió forintos kártérítést annak a 60 gyöngyöspatai cigány diáknak, akiket a településen található Nekcsei Demeter Általános Iskolában jogellenesen elkülönítettek. Számukra a többségi társadalomba tartózó társaikétól alacsonyabb szintű oktatást biztosítottak. A történetet valószínűleg mindenki ismeri..A bírói testület határozata után az interneten, az írott és elektronikus sajtóban újra kezdődött az év elejei háború. Úgy tűnik, a többségi társadalom tagjai közül többen vitatják a jogerős döntést. Erről és a Kúria döntéséről is kérdeztük Bogdán Lászlót, Cserdi polgármesterét.
Polgármester úr egyik korábbi interjújában úgy fogalmazott, idézem:”Magyarországon a “büdös cigánnyal” büntetlenül bármit meg lehet tenni.” Milyen döntést várt a Kúriától?
Bogdán László: Megdöbbentem idén januárban, amikor a miniszterelnök úr által elmondottak hatására a szenvedélyek ismét magasra csaptak, már-már polgárháborús hangulatot érzékeltem. Mintha ismét az egy évtizeddel ezelőtti időszak tért volna vissza, amikor ártatlan emberek és egy kisgyermek halt meg azért, mert barna volt a bőre. A cigányok ennél többet, jobbat érdemelnek. A gyöngyöspataiak ügyét kezdettől fogva jogosnak, igazságosnak tartottam. Sok okból.
Ezek közül megemlítené amit a legfontosabbnak gondol?
B.L.: A cigányság elleni legnagyobb bűnnek a szegregációt tartom. Korszerű tudás nélkül a cigánygyerekek számára ugyanaz marad, mint szüleiknek. A közmunka, a kilátástalanság, a korai halál. Akiknek ott a szégyenfolt a homlokán, hogy a többségi társadalmon élősködik. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden cigány szeret dolgozni, tisztes munkára vágyik, tanulni szeretne. Higgye el, azonban a többség így gondolkodik. Tőlük még a reményt is elvette az elmúlt 30 évben a mindenkori hatalom. Nagyon nincs ez rendjén, nem élhetnek cigány emberek a 21. században, Európa közepén középkori viszonyok között. Csak a tudatlan, önálló gondolkodásra képtelen emberrel csinálhat meg mindent az aktuális kormány. A tanult embert nem lehet egy zsák krumplival megvenni a választásokon, nem lehet madzagon rángatni. Tudom, ez kényelmes a kormányok számára. De nekem, Bogdán Lászlónak ebbe nem szabad belenyugodnom.
Cserdiben mi a helyzet?
B.L.: Tudja, saját magam is sokszor átéltem, milyen nehéz volt a szülők ellenállását legyőzni azért, hogy gyermekeik tanulhassanak tovább. Ma már ők a legbüszkébbek – joggal – fiaikra, lányaikra. Cserdiben minden gyerek tanul, nem az iskola mellé jár. Ma már a falunak van egyetemi hallgatója is. Ez úgy tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Köszönettel tartozom a bükkösdi általános iskolának. Személy szerint is “muszáj” megemlítenem, Meisl Károlynét, Ilit, aki volt igazgatóként sokat tett a mi gyerekeinkért is.
Sajnos ma a cigánygyerekek többsége számára kicsi az esélye annak, hogy minőségi oktatásban legyen része.
B.L.: Egyik fő gondnak azt tartom, hogy a cigány értelmiség csendes, hiányoznak a példaképek. Nézze, én kevés iskolával rendelkezem, de tudom milyen hatással lehet a gyerekekre a jó példa. A magyar közéletben egyébként is nagyon kevés cigány található. Hiszem azt, hogy a cigánykérdés nem silányítható le egyszerű pártpolitikává, olyan társadalmi ügyről van szó, amely közös cselekvést követel a jobb-, és baloldaltól egyaránt. Ma ennek még csak a jeleit sem látom. Ezért is döbbentett meg mélységesen, ami Gyöngyöspata kapcsán történt.
Mi telefonon már beszélgettünk a Kúria döntéséről. Elmondaná a kedves olvasóknak is gondolatait?
B.L.: Az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett. Örültem, mert arra gondoltam, csak van még a jognak tekintélye az országban, a politika nem tudta maga alá gyűrni a független bíróságot. Akárhogy is van, de azért van meg remény a cigány ügyben! Jóérzésű ember érti, érzi ennek a döntésnek a lényegét! Kesernyés volt ugyanakkor a szám íze, mert tisztában voltam azzal, hogy milyen újabb gyűlölet hullám indul el a cigányok ellen. Tudtam, a hatalom -amely újabb szavazatokat akar szerezni- nem nyugszik bele a döntésbe. Ezért azt kérem, a legnagyobb tisztelettel Orbán Viktortól ne élje meg vereségként a döntést. Kormánya ne a kiskapukat keresse tovább, hanem a magyar állam fizesse ki az érintetteknek a kártérítést.
Úgy gondolja, hogy a Kúria döntése után, még mindig hezitálni fog a kormány?
B.L.: Ha ezt szerdán kérdezi, akkor – igaz kicsit bizonytalanul- azt válaszoltam volna, rövid időn belül pénzhez jut a 60 gyöngyöspatai. A kormányfő és Gulyás miniszter úr által elmondottak után, azonban kétségek gyötörnek. Azt ugyan nem kérdőjelezték meg – nem is tehették jogászként-, hogy a kártérítésért helyt kell állni. De, hozzátették, az ítélet tartalmával nem értenek egyet, mert szerintük olyan igazságtalan döntésről van szó, ahol csak vesztesek vannak: vesztes a kisebbségi és többségi társadalom is. A térség országgyűlési képviselője -nem gondolom, hogy véletlenül- pedig már indokoltnak nevezte, hogy az Országgyűlés ezzel kapcsolatban törvénymódosítást fogadjon el, amelyben rögzítenék, hogy ilyen esetekben a kártérítést természetben szolgáltassák, vagyis ha oktatásban ért sérelem valakit, akkor azt oktatással kell pótolni. Milyen oktatás adható annak a két gyermekes anyának, aki mivel megfosztották a tanulás lehetőségétől, fiatalon gyermekeket szült. És még sorolhatnám azokat az élethelyzeteket, amelyeket – tartok tőle -Horváth képviselő úr a kényelmes parlamenti székéből el sem tud képzelni. Talán kipróbálhatná, mielőtt törvénykezne, hogy mint jelent ma Magyarországon, kivert kutyaként, megvetett, lenézett cigányként élni. Horváth országgyűlési képviselő számomra jelentéktelen személy, mert ebből a jellemből jobbról is, balról is tucatnyi van. Szervilis, kisstílű politikusokkal tele van a padlás. Sajnos minket, cigányokat soha nem ér meglepetés a döntések miatt. Éppen ezért szerintem az ellenzék is jobban teszi, ha ettől a témától távol marad, mert még többet árt azzal, ha mellénk állnának. Ebből sem kérünk. Sajnos minket, cigányokat soha nem ér meglepetés a döntések miatt. Mi vagyunk azok, akikbe büntetlenül belé lehet rúgni, az “úri” közönség vastapsa mellett. Meggyőződésem, ez az út sehova sem vezet, nem használ hazánknak mindaz, ami most folyik. Egy ország nem élhet gyűlöletben, nem láthatnak a többségi társadalom tagjai ellenséget a másikban csak azért, mert nem szoláriumban barnult le. El kell végre döntenie mindenkinek, hogy merre van az előre cigány ügyben. A cigány gyűlölet nem lesz elég arra, hogy Magyarország sorskérdéseit megoldjuk. Minden jó érzésű magyar embert kérek szépen, ne legyen kicsinyes és ne ítélkezzen! Próbáljuk az egészet megérteni és kezelni a helyzetet! Egy hazában élünk, még ha vannak, akik ezt kétlik. A kormány azt szokta kommunikálni, megvédi a magyar embereket. Minden magyar embert? – hát a cigány minek számít akkor!? Mi nem vagyunk emberek? Mi nem vagyunk “bennszülöttek”?
A Városi Kurír interjúja