A Trianon-szindróma

Posted by

Ambrus Attila
Aki azt gondolja, hogy Trianon-traumában csak a magyarok szenvednek, az téved. Trianon-szindrómások a román politikusok, nacionalista értelmiségiek is. Amint közeledik a békediktátum aláírásának 100. évfordulója, egyre szaporodnak a sajtóban azok az írások, amelyek magyar revizionizmust vizionálnak, és ellenlépéseket sürgetnek a bukaresti kormány részéről.
Még kormányon volt az azóta ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt, amikor két képviselője törvénytervezetet nyújtott be, amely kötelezővé tenné országszerte Trianon napjának megünneplését. Egyikük az az ultranacionalista Titus Corlățean, aki korábban külügyminiszterként is bizonyította, hogy patriotizmusa legfőbb jelének a magyar- és Magyarország-ellenességet tartja.

Úgy gondolta, hogy ha Magyarország a nemzeti összetartozás évének hirdette meg 2020-at, akkor ezentúl minden évben Romániának ünnepelnie kell Erdély Romániához tartozását, és nem elég csak december 1-jén, hanem június 4-én. A központi rendezvényeket lehetőleg Hargita és/vagy Kovászna megyében kell megszervezni, s ha valamely magyar település elöljárója nem ujjongana elég lelkesen, máris ott a bizonyíték a magyar revansizmusra.
A törvényt a szociáldemokraták mellett – akik végre alkalmat találtak, hogy jó nagyot rúgjanak az erdélyi magyarokba, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megszavazta az ellenük indított bizalmatlansági indítványt – a volt államfő, Traian Băsescu zsebpártja, a Népi Mozgalom támogatta teljes szívvel és teljes szájjal. Korábban a szenátuson hallgatólagosan átment, azaz nem volt róla vita a plénumban, így került át a képviselőházba, amely a döntő ház.
Az ünnepségek megszervezése kötelező lesz nemcsak központi, hanem helyi szinten is. A helyi önkormányzatok kötelessége lesz kulturális, ismeretterjesztő és tudatosító eseményeket szervezni, és ki kell tűzniük a román nemzeti lobogót. Azaz fel kell lobogóztatni a településeket, hiszen az önkormányzatokra kitenni e trikolort eddig is kötelező volt.

Korodi Attila
Korodi Attila

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila szerint „az, hogy a kezdeményezők Trianon napját akarják ünnepeltetni, a közösségek szembefordításáról, az ellentétek szításáról szól”. A Hargita megyei képviselő arra a felvetésre, hogy Titus Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, így reagált: „Csakhogy a törvény nem arról szól, hogy jövőre meg kell ünnepelni a trianoni centenáriumot, válaszul a magyar kormány döntésére, hanem ezután minden évben meg kell emlékezni róla, állami ünnepségeket szerveznek majd. Míg december 1-jének, a román nemzeti ünnepnek lehet egyfajta pozitív kicsengése is, mondjuk, hogy az a modern Románia megtervezésének évfordulója, addig a Trianon-nap egyértelműen a hatalom- és az erőfitogtatás jelképe.”

A cikk a vajdasági Magyar Szó egyik korábbi írása

Címkép: Hatalmas román zászló Kolozsvárott, a Mátyás király szobor előtt