Anyák napi mese

Posted by

Kormos Rebeka
Mi most következik az Tótfalusi István fordításában, bambara mese:
Egy fiatalember, akinek apja meghalt, anyjával élt kettesben. Nagyon szegények voltak, az anyja ráadásul öreg is. Azon éltek, amit a fiú puskájával elejtett. Egy szép nap a fiú fogta a puskát, és elment a bozótosba vadászni. De hiába leste a vadat, egy sem akadta a puska végére. Leült hát egy nagy fa alá, és búnak adta a fejét. Úgy fájt a szíve az anyjáért, hogy a könnye is eleredt. Ekkor a fa tetejéről megszólalt valaki:
– Fiam, miért sírsz?
– Szegény anyám miatt sírok!- felelte- Nincs már betevő falatja sem, és nekem sincs se kölesem, se pénzem, hogy enni adhassak neki. Azon élünk, amit a puskámmal elejtek, de ma nem került semmi!
– Ha tetszik- szólt a Hang- adok valamit, ami segít, hogy anyád is, te is jól lakjatok. Csak jól viseld gondját, s akkor meglesz mindened, amit szemed-szád, kíván!
– És mi volna az, amit nekem szántál?- kérdezte a fiú.
– Van ezen a fán három zsák. A nevük: Valami, Köles és Senki. Mond meg melyiket akarod, s az a tiéd lesz.
– Értelek. De hadd menjek előbb haza, hadd kérjek tanácsot az anyámtól. Amit ő tanácsol, azt fogom tenni, mert mindig az ő tanácsa szerint cselekszem.
Azzal a fiú hazament.
– Nem találtam semmi ennivalót- szólt az anyjához-, ezen búsulva egy nagy fa alá telepedtem. Akkor egy hang a fáról megkérdezte, miért sírok. Azt feleltem: anyámat szánom, mert nem tudok neki enni adni, azért sírok. A hang, ekkor azt mondta van a fán három zsák, s amelyiket választom, nekem adja, s ha vigyázok rá, az gazdaggá tesz. A nevük: Valami, Köles és Senki. Azért jöttem, hogy tanácsot kérjek. Amelyiket te mondod, azt fogom választani.
– Válaszd azt, aminek a neve Valami!
– De akkor nem lesz mit ennünk!- értetlenkedett a fiú.
– Mondtam, mit válassz. Valamit fiam, valamit.
A fiatalember visszament a bozótosba, és leült a fa alá.
– Anyám azt mondta, válasszam a valamit. Add hát nekem a Valamit, hadd vigyem haza.
Egy zsák hullott le a fáról, és a hang ezt mondta:
– Vidd hát ezt a zsákot, ez a valami.
A fiatalember hazavitte a zsákot, és kérte az anyját: ő már megtette, amit kért, most már mondja meg, hogyan lesz mit enniük. Az anyja azt kérte, akassza fel a tetőereszre a zsákot, majd reggel meglátják: mi lesz vele. Reggel a fiú kiment megnézni a zsákját, és látja ám, hogy mind a három zsák ott lóg az ereszen. Felkiáltott:
– Édesanyám! Hihetetlen dolog történt! Én egy zsákot akasztottam fel, és most itt lóg mind a három!
– Mondtam már neked fiam, hogy az anya mindig utánad jön, ha elveszed a gyermekeit, a gyerekek követnek, ha elveszed az anyjukat. Valami az anyjuk, a két másik meg a gyermeke, akik eljöttek megkeresni az anyjukat. Úgy történt minden, ahogy mondtam. Ha mindig úgy teszel, ahogy hallod tőlem, meglátod, minden jóra fordul.
A fiú munkához látott, elvetette a kölest, gazdag termést takarított be, és lett elég pénze, hogy megházasodjék. Lett aztán sok gyermeke is. Akinek türelme van, megszerezhet mindent, mert a türelem megszerez mindent.
Visszateszem a mesét oda, ahol leltem.

https://pompasnapok.blog.hu/