Posted by Somogyi András írása Dean Koontz: A suttogószoba című könyvéről
Dean Koontz zseniális húzása az, hogy rendkívül izgalmas, feszült, csavarokkal teli krimijét két nem létező pillérre alapozta. Az egyik pillér egy – a ma már elemeiben alkalmazott nanotechnológiát felhasználó – irányítórendszer, amely a véráramba fecskendezett nanorészecskékből spontán áll össze. 
Ez képes a technológia gazdáinak nem tetsző, „másként gondolkodó” egyéneket – sőt közösségeket – megfosztani személyiségüktől, s a korlátlan engedelmesség jegyében gyilkosságra kényszeríteni vagy öngyilkosságba kergetni. A másik nem létező pillér az USA teljes államgépezetébe behatoló – a legmagasabb szintekre is kiterjedő – összeesküvés. Ez utóbbi – ismerve az Egyesült Államok politikai, gazdasági, társadalmi rendszerét és nemzetbiztonsági mechanizmusait – merő képtelenség, még egy banánköztársaságban sem kivitelezhető. (Aki a négykötetes regényfolyam első részét [Sötét zóna] olvasta, annak nem mond újat a fentiek ismertetése. Az alaptények ismétlése jellemző minden azonos főhősű regényfolyamra, hiszen a szerzőnek tekintettel kell lennie azokra, akik nem az első kötetet veszik először kézbe.)
A regényfolyam főhőse Jane Hawk, a renegát FBI ügynök, akinek férjét, a többszörösen kitüntetett tengerészgyalogos tisztet hajszolta öngyilkosságba a Szilíciumvölgy ura, David James Michael milliárdos által vezetett – magukat „világjobbítóknak” aposztrofált – bűnszervezet. Jane az igazságot keresi, vallomásra akarja bírni D.J. Michaelt, miközben azzal fenyegették meg, hogy ötéves kisfiát megerőszakolják és megölik, ha nem hagy fel a nyomozással. Jane állandó körözés alatt áll, folyton változtatnia kell külsejét, a támadásokra felkészülve fegyverei mindig kéznél vannak. Kisfiát senki által nem ismert barátainál rejti el.
A suttogószoba története azzal kezdődik, hogy Cora Gundersun, Az év tanára díjjal kitüntetett, szelíd, intelligens pedagógus benzines kannákkal telerakott gépkocsijával egy szálloda éttermébe hajtva 46 áldozatot követelő öngyilkos merényletet hajt végre. Az FBI gyanús gyorsasággal hagyja el a helyszínt, ami feltűnik a hivatásának – és családjának – élő helyi seriffnek. A seriff, Luther Tilman megtalálja a merénylő vaskos jegyzeteit, amelyekben megjelenik az agyát fenyegető őrület. Összetalálkozik Jane Hawkkal és együtt fejtik meg Cora rémlátomásait: cselekedetét a gyilkos nanotechnológia hatására hajtotta végre. Cora egy konferencián kapta meg a végzetes injekciót – influenza elleni védőoltásnak álcázva. Jane-ék megtalálják a „suttogószobát” is, ahonnan a megfelelő kódok ismeretében egy egész város számára lehet egy mikrohullámú hálózaton közvetíteni az utasításokat.
A szerző három alapkaraktert jelenít meg, a rájuk jellemző attitűddel. Az első a gonoszoké, akik hatalmi őrületükben azt hiszik, hogy az egész világot újra teremthetik. Magatartásuk, beszédmódjuk ennek megfelelően fennhéjázó, lekezelő – amíg nem ütköznek bele lehetőségeik határaiba, vagy egy fegyver csövébe. A másik karakter az áldozatoké. Valamennyien üres tekintetűek, beszédükön és cselekedeteiken érezhető, hogy parancsot teljesítenek, noha külsejük a korábbiakhoz képest változatlan. Cora pedig a tipikus áldozat. A harmadik a harcos karakter, aki szembeszáll a hatalmi tébollyal, és felismeri, előre látja a gonosz győzelmének tragikus következményeit. E típus legfőbb megtestesítője maga a főhős, Jane.
Jane és Luther közösen megszöktet nyolc, 7-15 éves gyereket egy iskolának álcázott börtönből, őket ugyanis 16 éves korukban akarják engedelmes robotokká változtatni. Az egyik kiszemelt áldozat, Harley is harcos típus. Ő a csoportban a legidősebb, és ifjú kora ellenére világosan látja, hogy a gonoszok nem földönkívüliek, hanem romlott, aljas emberek, akik ha győznek, akkor „lőttek az emberiségnek”. Már háromszor is próbált megszökni az „iskolából”, és a kudarc sem törte meg.
Folytatódik Jane-nek az első kötetben elkezdett pokoljárása. Állandó rettegésben él, menekül üldözői elöl, halálosan fáradt, de nem adja fel eredeti célját. D.J. Michael vezető ügyvédjéből, Larkinból kicsikarja az összes számára felhasználható információt – aztán végez vele. D.J. lakhelye egy San Francisco-i toronyház teljes kilencedik emelete, de Larkintól Jane azt is tudja, hogy a horrorisztikus védelmi rendszer a nyolcadikon van. Útjának utolsó állomására készül tehát eljutni, a toronyházba.
Nem mesélem tovább, az olvasó ismerje csak meg személyesen a nyolcadik és kilencedik emelet titkait. Az ugyebár nyilvánvaló, hogy Jane Hawk túléli a rémisztő kalandot – hiszen a regényfolyamból még két kötet hátra van…
Egy apróságot azonban hadd jegyezzek meg: Koontz a Grumman V. repülőgépet az FBI vadászgépeként aposztrofálja. Az említett repülő azonban egy luxus „business jet”, rendkívül gazdag üzletemberek számára tervezett magángép – ez azonban semmi hatással nincs a regény tartalmára.
Dean Koontz: A suttogószoba
Jane Hawk-sorozat #2
Fordította: Farkas Veronika
21. Század Kiadó, Budapest, 2019
448 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 2793 Ft,
ISBN 978 615 575 9666
A könyv kiadói fülszövege
Cora Gundersun, az általános iskola tanára mindenkivel kedves, és mindenki szereti őt. Mégis megöli magát, de előtte még brutálisan lemészárol egy csomó embert.
Amikor előkerül Cora felkavaró naplója, mindenki arra gondol, hogy a nő őrült volt. Egyedül Jane Hawk tudja, mi az igazság.
Jane-nek a férje is megmagyarázhatatlan módon lett öngyilkos – Jane ekkor kezdett nyomozni, először FBI ügynökként, de aztán menekülnie kellett. Kilép a szervezet kötelékéből, és egymagában dacol nagyhatalmú ellenfeleivel, akiknek titkos összeesküvése szörnyű veszélybe sodorná Amerikát. Csak Jane Hawk, az államok legkeresettebb szökevénye számolhatja fel a mestertervet, amely romlásba dönti az országot.