Alapelv

Posted by

Kocsis Tamás
Maradok, – most már remélem, addig, amíg élek – az alapelvemnél: sohasem adom fel – amíg úgy érzem, igazam van!
Apám ősei a mórok által meghódított Ibériai-félszigetről költöztek át a mai Belgiumba (ma sem tudom, vallonokhoz vagy flamandokhoz), onnan telepítette át őket (belgákként?) Mária Terézia a Felvidékre, szlovákok közé, a később szinte színmagyarnak számító Dernőre (innen van apám Dernői írói előneve).
Anyai ágon nagyapám gödöllői tudós rabbiként máig tantárgy a magyar és nemzetközi rabbi képzésben, felesége – nagyanyám – pedig szintén a törökök után betelepített sváb volt. Édesapám testvére katolikus esperesplébánosként szolgált egy ideig a történetes éppen soknemzetiségű Battonyán, majd felhagyva a paposkodással, feleségül vett egy báró Alnoch lányt (Ferenc Jóska tette báróvá a családot, mert egy – Jókai által is megírt – Alnoch volt az, aki, szerencsére sikertelenül, megpróbálta felrobbantani a szabadságharc idején a Lánchidat): így Ausztráliában élő unokahúgom bárónőnek számít Sydneyben.
Feleségem ősei között meg legalább annyi a tót, mint a sváb. Mit szóljanak hát a gyerekeim és unokáim?
Természetesen mind magyarnak valljunk magunkat! Tipikus magyarokként…
Ez például – alapelv!