A város a MűvészetMalmot képes csak finanszírozni

Posted by

Szabad városok, hiteles írások
Az Újnépszabadság sorozata az ellenzéki összefogás nyomán felszabadult városok életével foglalkozik. Helyi tudósítók jelentése alapján beszámolunk a másik Magyarország híreiről, eseményeiről
Tudósítónktól
(Szentendre)
A Ferenczy Múzeumi Centrum jövőjéről meglehetősen borúlátó vélemények látnak napvilágot. Most az önkormányzat mondta el a saját állásxpontját. A város a MűvészetMalmot képes csak finanszírozni
Szentendre önkormányzata hét éve, 2013 január 1-én vette át Ferenczy Múzeum szervezetét, ami nem csak egy múzeumot takar, hanem 11 darab kiállító helyet, valamint további épületeket, raktárakat is. Az önkormányzat szerint ez akkor is erőn felüli vállalás volt, hogy egy Szentendre méretű város fentartson egy ekkora intézményt. Ennek a szétaprózódott, javarészt már akkor is rossz kondícióban lévő, hatalmas szervezetnek az állapota – felújítások híján – sajnos tovább romlott az évek alatt. Az épületek egy része 2020-ra  használhatatlanná vált, s ma már nem csak a látogatókra, de a műtárgyakra is veszélyes. Gulyás Gábor, az FMC igazgatója maga írta egy 2020. január 9-én kelt levelében az Ámos Imre-Anna Margit Emlékmúzeum, a Barcsay Múzeum, a Vajda Múzeum, valamint a Helytörténeti kiállítóhelyekről, hogy „ezeknek az épületeknek a légtechnikája, világítása és általános műszaki színvonala jelen állapotukban olyan károsodást okozhat a kiállított műtárgyakban, amelyet felelősséggel nem vállalhatunk”. Hazánkban két olyan város van, ahol megyei hatókörű városi múzeumot nem megyei jogú város tart fenn: Tata és Szentendre. Tata városa egy 3 épületből álló, 42 fős intézményt finanszíroz.
Szentendre 28 ezer lélekszámú város, mely 8.5 milliárd forint költségvetésből, 80 millió forint városi támogatással működik. (Ami 1% -os tétel a költségvetéséből.) A központi költésvetési támogatása 172 millió forint. Ebből tart fenn a 11 épületből álló FMC-t, amelyben 110-en dolgoznak.
Az említettek miatt  az FMC struktúrája jelenleg elavult és hosszútávon fenntarthatatlan. Ezt már az előző városvezetés is felismerte, ezért adta vissza a működtetését a nem szentendrei székhelyű kismúzeumoknak Zebegényben, Tápiószelén és Verőcén. Az eddig működő modell fenntarthatatlanságát nem csak az jelzi, hogy az FMC személyi állománya túl nagy (110 fő) egy ekkora városnak, de költségvetéséhez képest túl sok is, hiszen nincs Magyarországon még egy vidéki múzeum, ahol kurátorok főállásban vannak alkalmazva. Szentendrén jelenleg 10 főállású kurátor van alkalmazásban. November végén Gulyás Gábor igazgató továbbította Szentendre városvezetése felé a kormányzat üzenetét: az FMC nem fog 2020-ra plusz támogatást kapni, csak a megyei hatókörű városi múzeumok központi támogatására számíthat.
ugyanakkor A városvezetés a pénzügyi erőit az évtizedes elmaradásokra, a beruházásokra fordítja, fókuszálva város lakóinak életet ellehetetlenítő közlekedési problémákra, elsősorban a 11-es út helyzetére. Valamint folytatja azokat a projekteket, melyek már 3-4 éve elindultak, pl. a belvárosi csapadékvízelvezetés. Mindezeket jelentős önrésszel kívánja finanszírozni, melyek a költségvetésben is megjelennek. A sok megoldandó probléma közül csupán egyetlen olyan terület van, ahol a városvezetésnek a realitást figyelmen kívül hagyva kellene teljesítenie: az FMC. A város pénzügyi lehetőségein messze túlmutat az intézmény mérete, ezért Szentendre városvezetése kezdeményezi a Ferenczy Múzeumi Centrum állami fenntartásába vételét. Ezzel párhuzamosan kezdeményezi a MűvészetMalom leválasztását az FMC-ről, melyet ismét kortárs és szentendrei képzőművészeti városi intézményként kíván működtetni. A MűvészetMalom működtetésének költségeit Szentendre vezetése most még nem tudja tervezni, s tisztában van vele, hogy erre forrásokat kell találnia a város költségvetésében.
Az önkormányzat hangsúlyozza: nem kell temetni a kultúrát Szentendrén. Sőt. A Szentendrei Kulturális Központ Kft. költségvetése 2019-hez képest nőtt. (A támogatási összege 45 millió forinttal nőtt, ami elsősorban a 2019-es évben beérkezett 75.7 millió forint pályázati támogatás helyett alig 15 millió forint egyéb bevétel soron megjelenő összeg különbségéből adódik.) A városvezetés készen áll a MűvészetMalom működtetésére, amely szintén növeli a város kultúrára szánt éves költségtömegét. Ugyanakkor Szentendre vezetése végre a városra koncentrál, és lemond arról, hogy saját költségvetésből kortárs kulturális fellegvárat építsen, mivel ehhez további forrásokra lenne szüksége.