Hipermaszk

Posted by

Gaál Péter

– Maga mit csinál itt?
– Nem látja? Körüljárom ezt a tölgyfát tizenkétszer.
– Megbolondult?
– Dehogy! Igazság szerint péntek éjfélkor kellene, de olyankor már aludni szoktam.
– Ki mondta ezt magának, maga szerencsétlen?
– Egy neves andalúz orvos tanácsolta, most jött nekem üzenetben. Így nehezebben kapom el a koronavírust. Ha még minden nap eszek mellé egy evőkanál citromos lótüdőt is, végképp lecsökken az esélye.
– Ismeri maga azt a neves andalúz orvost?
– Hogy ismerném? Orvos, andalúz, és kész. Nekem ennyi bőven elég. Már csak az amulettet kell beszereznem.
– A micsodát?
– Az amulettet. Ez is benne volt az üzenetben. Nem tudja, hol lehet kapni macskagyökeret?
– Macskagyökeret?
– Azt. Porrá őrölve varjúhájjal kell elegyíteni, szűzlány reggeli első vizeletével és egy csipet sirályguanóval. Radonyezsi Szent Szergij ikonja előtt letakarva kell pihentetni az egészet három nap, három éjszaka, majd búbos kemence parazsán kiszárítani, utána már csak az ötvösmunka következik, és nyakba lehet akasztani. Páratlan védelem, ha pedig még a hét darabra vágott varázspapírt is belevarrom a ruhámba…
– Magának nem hét darabra vágott varázspapír kell, hanem elmeorvos!
– Hogy mondhat ilyet? Két diplomám van. Tehát a hét darabra vágott papírt, melyen egy nagy ember hiteles mondása áll, úgy kell a ruhába belevarrni, hogy a test minél több tájékára jusson egy, és…
– Várjon. Ezt mintha olvastam volna már valahol.
– Persze hogy olvasta. Gárdonyi Egri csillagok-ja második részében. Bornemissza Gergely tanácsolta Hajvánnak. És lám, milyen sokra vitte, egész az egri ostromig sértetlenül. Azon magyar várak alaprajzai voltak. Én Wass Albert egy mondatára gondoltam.
– Mi volna az?
– “Jó reggelt!” Kizárt, hogy ne mondta volna hosszú élete során. Csak azt nem döntöttem még el, hogy ezt, a “Guten Morgen”-t, vagy a “Good Morning”-ot fogom felhasználni. Esetleg mind a hármat.
– Értem. És mondja, mi az a doboz a hóna alatt?
– Ez, kérem? Ez a legfontosabb. A hipermaszk. Nem volt olcsó, de az egészség mindennél fontosabb.
– Orvosi maszkra tetszik gondolni?
– Ó, ez annál sokkal több. Ezért hiper.
– Megnézhetem?
– Jó, megmutatom magának, csak menjünk be ebbe a kapualjba.
– Miért kell ehhez egy kapualjba bemenni?
– Majd megérti. Nos, akarja látni, vagy nem?
– Akarom. Menjünk. Na?
– Mindjárt. Csukja be a szemét, számoljon háromig, utána kinyithatja.
– Ááááááááááá!!!
– Megijedt, mi?
– Restellem, de igen. Kinek az arca ez?
– Stefka Istváné. Nem ismeri?
– Soha nem mertem jobban megnézni. Tudja, gyerekkoromban a szüleim elvittek a Psycho-ra Hitchcocktól, a végétől ma is kiver a víz. Amikor a múmia hátrafordul… De most, hogy így mondja, az első sokk után… kicsit mintha szebb volna, mint az életben, nem gondolja?
– Dehogynem. Egy vírusnak is lehet lelke. Én csak el akarom ijeszteni. Még ajándékot is adtak mellé.
– Nem mondja? Mit?
– Egy csomag rizst. Újabban nehezen lehet hozzájutni, amióta elkezdtek felvásárolni minden tartós élelmiszert. Ez se magyar.
– Honnét származik?
– A rizstermelés őshazájából, uram. Egyenesen Kínából.