Jogállamiság ellenében megnyílik a pénzcsap

Posted by

Kárpáti János sajtószemléje
Az Európai Unió azon van, hogy a demokrácia tiszteletben tartásától tegye függővé a közösségi költségvetési támogatásokhoz való hozzájutást – írja a londoni Reuters hírügynökség, amely betekinthetett a csütörtöki EU-csúcstalálkozó erről szóló előkészítő iratába.
Az unióban most alakítják ki a 2021–27 közötti időszakra vonatkozó középtávú keretköltségvetést. A munka eljutott abba a szakaszba, amikor a tagországok állam-, illetve kormányfőinek szintjén igyekeznek megoldani a fennálló nézeteltéréseket. A döntéshozatalhoz teljes konszenzusra van szükség, tehát elvben bármely tagállam önmagában is megakadályozhatja a közös költségvetési keret elfogadását.
A vitatott pontok egyike az az elképzelés, hogy miután egyes tagállamokkal – a legélesebben Magyarországgal és Lengyelországgal – szemben aggályok merültek fel a jogállamiság tiszteletben tartását illetően, ám a közösség kezében nincs olyan hatékony eszköz, amellyel rászoríthatnák a tagországokat az alapvető európai értékek jegyében való politizálásra, a támogatási pénzek folyósításának a feltételeit kellene megszigorítani, és ezzel a pénztárcájukon keresztül jobb belátásra bírni a renitenseket.
Az elvi alapvetést ehhez az az érvelés adja, hogy ahol nem működik megbízhatóan a jogállam, ott nem garantálható az sem, hogy a támogatási pénzeket rendeltetésszerűen fogják felhasználni.
A Reuters által megismert tervezet szerint a feltételesség elvének a bevezetése arra lenne hivatott, hogy kezelje azokat a hiányosságokat, amelyek a tagállamokban az úgynevezett jó kormányzás gyakorlatát illetően, a jogállamiság tiszteletben tartásában mutatkoznak. Az uniós intézmények közül az Európai Bizottságnak, vagyis a központi javaslattevő és végrehajtó intézménynek lenne a feladata, hogy felhívja a tagállamok figyelmét az ilyen problémákra, és a tagállami kormányok képviselőinek tanácsülésén megfelelő minősített többség megszerzése esetén lehetne dönteni arról, alkalmazzák-e azokat az eszközöket, amelyeket a Bizottság javasol a probléma orvoslására.
Ez az elképzelés azonban – hívja fel a figyelmet a Reuters – eltér a korábbi tervektől, amelyek úgynevezett fordított többséget írtak volna elő – vagyis ahhoz kellett volna minősített többség a tagállamok részéről, hogy elvessék az Európai Bizottság szankcionálási javaslatát. Abban a konstrukcióban sokkal könnyebben el lehetett volna képzelni, hogy valóban érvényesülhet majd ilyen bizottsági előterjesztés, míg a mostani formula ezt jelentős mértékben megnehezíti. Mint a Reuters írja, Németország, amely a legnagyobb nettó befizetője a közös költségvetésnek, elmarasztalóan nyilatkozott erről a változtatásról, amely csökkenti a hatékonyságot a támogatás-felhasználások szabályosságának az ellenőrzését illetően.
A hírügynökség a tervezett intézkedés által elsősorban megcélzott két országról – Magyar- és Lengyelországról – azt írja, hogy kormányzatuk nacionalista és euroszkeptikus, és az a vád éri őket, hogy megsértik a bírói függetlenség, továbbá a média és a tudomány szabadsága demokratikus elveit.
A 27 uniós tagországi csúcsvezető csütörtökön vitatja meg Brüsszelben az uniós keretköltségvetés előirányzott számait és a javasolt folyósítási elveket. A Reuters szerint jelenleg kevés remény van a teljes konszenzusos megállapodásra. Az uniós költségvetésről egyébként tudni érdemes, hogy az a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének mindössze bő egy százalékára, a mostani előterjesztés szerint egész pontosan 1,074 százalékára rúg.
A Der Spiegel német hírmagazin azt írta a múlt héten, hogy Angela Merkel kancellár hajlandó lenne feljebb is menni, ha más tagállamok beleegyeznének abba, hogy új pénzügyi célokat fogalmazzanak meg. A berlini kormányszóvivő szerint ugyanakkor nem változott a kancellári hivatal álláspontja.
A folyósítási szabályok megszigorítása mellett a Bloomberg üzleti hírügynökség szerint Németország oldalán leginkább Hollandia, Svédország és Dánia kardoskodik.
Az uniós külügyminiszterek tegnap úgy jutottak egymással dűlőre a Líbiába irányuló illegális fegyverszállítások megakadályozását célzó misszió feltételeiről, hogy kielégítették az eddig ellenkező osztrákokat és magyarokat is. E két ország ugyanis nem akarta elfogadni tengeri művelet folytatását, hadihajók alkalmazását. A tengerjog egyik sarokköve, hogy a tengeren bajba jutottak mentése mindennél előbbre való kötelesség. Ha tehát egy uniós hadihajó a fegyvercsempészek elrettentését célzó járőrszolgálatot teljesít, és közben azt észleli, hogy migránsokkal teli lélekvesztő hánykódik tehetetlenül a hullámok között, akkor fedélzetére kell vennie a menekülteket. Magyar és osztrák álláspont szerint ezért az ilyen misszió az illegális migráció támogatása lenne.
Mint a The New York Times, illetve a Politico és más lapok beszámolóiból kiderül, az EU-ban úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy a fegyvercsempészek elhárítása csak Líbia keleti partszakaszán zajlik majd, ott, ahol ma a leginkább áramlanak be a fegyverek a polgárháború sújtotta észak-afrikai országba, és nem a nyugati partszakaszon, ahonnan az embercsempészek bárkái többnyire elindulnak Európa felé.

Megjelent az infovilágon