Interjú Bogdán Lászlóval

Posted by

bl
Az utóbbi hetekben felerősödött hazánkban a cigányellenesség. A tavaly év végén megjelent kutatás szerint a magyar emberek többsége nem nyújtana segítséget a cigány “honfitársainak”.
Az idézőjel nem véletlen, hisz’ különösebb magyarázat nem kell ahhoz, hogy a gyűlölködők nem tekintik teljes jogú magyar állampolgároknak a cigányokat. Korábbi interjújában, ami még a gyöngyöspatai események előtt készült, már beszélt arról, hogy miképpen gondolkodik a kutatási eredményről. Az utóbbi hetekben történtek alapján mit gondol hova fajulhat a gyűlölködés, lát-e esélyt arra, hogy változzon valami?

Bogdán László: Korábban is többször elmondtam, az, hogy a magyarok 86 százaléka mélyen cigányellenes nem volt számomra újdonság. Saját magam is naponta átélem mindezt, sajnos a mai Magyarország a mindennapok gyűlöletében él. Nem könnyű úgy élni a hazámban, hogy 10 emberből 9 nem fogad el, vagy nem vesz tudomást a létezésemről. A kutatási eredmények szerint a cigányellenesség része a hétköznapoknak, beivódott a lelkekbe, a szívekbe, megmételyezi az emberi kapcsolatokat. Éppen ezért felfoghatatlan a számomra, miért kell a jelenleg regnáló politikai hatalomnak a cigányokkal hergelni az embereket. Nemrégen szomorúan olvastam Beer Miklós püspök úr egyik nyilatkozatát, amelyben arról beszélt, hogy mikor egy cigány barátjával beült a templomba, akkor egy asszony automatikusan áttette a retiküljét a másik oldalra. Milyen ország az, ahol még az Isten házába is beköltözik a gyűlölet, a barna bőrű emberek megvetése?

bl.: Hogyan látja a magyar média szerepét abban, hogy ma talán az ország legkisebb településein is a hétköznapi beszéd része a cigányok megvetése, semmibe vétele?

Bogdán László: A cigányellenesség ma napi hír, olyanok vagyunk, mint a celebek, még a bulvár is üt rajtunk nem egyet, sokat. Vannak a televízióban –nagy részben a “közszolgálatinak” mondottban–, műsorok, amelyekben napi szinten hozzák fel azokat az eseményeket, települések nevét ( Olaszliszka, Veszprém, Gyöngyöspata, de még sorolhatnám) , amelyekkel még tovább lehet szítani a cigány gyűlöletet, hiszen akik ezt gerjesztik, jól ismerik a számokat, tudják, termékeny talajra találnak. A különböző politikai televíziós műsorokban felütötte a fejét az a fajta cigányozás, amivel divatos, szellemes műsorokat lehet készíteni. Gondolják végig milyen bátorságra vall az, amikor embereket deviánsnak bélyegeznek, azt üzeni a többség a társadalomnak, hogy minden cigány bűnöző. Bármelyik csatornára kapcsolunk, ezt láthatjuk. Magukat “halálra” tanult, úgymond értelmiségi véleményvezérek rendszeresen szidalmazzák a cigányokat, gúnyt űznek a népcsoportból. A hangnem, a stílus maga a pokol! Ezért kár volt a diplomára pazarolni az idejüket.

bl.: Pár napja az egri bíróság első fokú ítéletében nem tartotta valószínűnek, hogy a Betyársereg tagjai rasszista indítékból zaklattak volna cigányokat. Mit gondolt, amikor a hírt olvasta?

Bogdán László: Elkeserített mikor a bíróság indokolását elolvastam. Megdöbbentem, hogy a független bíróság valami oknál fogva nem vette figyelembe az összes körülményt, azt, hogy a Betyársereg egy neonáci szervezet. Vettem a fáradtságot, megnéztem a honlapjukat. Az ott olvasható írások minden sorából süt a cigányellenesség, a gyűlölet. Mit gondoljak egy olyan alakulatról, amelytől “fajnemesítés” címén “rendfenntartást lehet email- ben rendelni. Nevük, hírük, megjelenésük, fellépésük egy településen már önmagában félelmet kelt a cigányokban. Ezt nehéz lenne egy magamfajta cigány embernek túlreagálnia. Bízom abban, hogy a másodfokon eljáró bíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéletet, és az összes körülményt alaposan mérlegelve rasszistának minősíti a “betyárok” tetteit.

bl.: Kikerülhetetlen, hogy a politika felelősségéről is beszéljünk. Hiszen a történtek valószínűleg nem függetlenek mindattól, ami napjainkban, hazánkban történik.

Bogdán László:  Az elmúlt harminc évben a mindenkori hatalom számára a cigányok csak eszközök voltak, a szavazataik kellettek, miközben érdemi lépések nem történtek azért, hogy a közel 1,2 millió cigánynak jobb élete legyen. Jobbról is, balról is, csak a voks a fontos, utána már a kutyát sem érdekli a putris cigány sorsa. Persze értem én, a cigány nem is ember, és érzései sincsenek. A mai politikusok óriási távolságra vannak az emberektől, de legfőképpen a cigányságtól. Olyan stílusban beszélnek rólunk, amitől a bezárt ajtónak futok, vagy patkánynak érzem magam, vagy éppen egy rakás kakinak. A díszcigányaink pedig jobban tennék, ha elmennének Sárközi Gyulához balett órára, ott játsszák el a hattyú halálát. A zsebük valószínűleg tele van, saját népükhöz semmi közük, egy szalmaszálat sem tesznek odébb a cigányok érdekében. Akkor miért csodálkoznék azon, hogy a magyar emberek zöme számára a cigány egy tetű nép, csak arra várnak, hogy keddről szerdára virradóan nem lesz többet cigány Magyarországon. A politikusoknak óriási felelősségük van abban, hogy eljött az idő, amikor nem bűn a cigányt minősíteni, bűnözőnek beállítani. Látszatra úgy csinál mindenki, hogy elfogadó, toleráns, valójában azonban a szándék az, bárcsak ne lennének itt közöttünk. Ezért készülhetnek sorban a lejárató videók. Ezek rövid távon javítanak a népszerűségi indexen, voksokat hoznak, be lehet masírozni a magyar parlamentbe. A jó Isten látja milyen keresztény nép vagyunk mi.
bl.: Ha jól értem, akkor úgy gondolja, hogy állami szinten sincs minden renden, nem azonos a magyar és a magyar cigány megítélése?

Bogdán László: Igen, jól értette. Magyarországon létezik a kettős mérce, ha cigányról van szó, akkor bármit szabad. Persze a demokráciának a lényege a sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás. Meggyőződésem, hogy mindez azonban nem jogosít fel senkit sem arra, hogy embereket méltatlanul leminősítsen, osztályozzon, megalázzon, hátrányosan megkülönböztessen. Írhatunk cikkeket, tehetünk bármit, megmutathatjuk a Cserdi emberekkel, hogy másképpen is lehet élni, mindez úgy látom kevés. A cigányok helyzete olyan, mint a magyar foci. Ehhez is mindenki, de legalább 9 millió ember ért. Számukra a cigányság egy megvetett emberfajta. Ezen változtatni rövid távon szinte lehetetlen. Amíg csak bábjai vagyunk a politikának, addig lehet ránk újjal mutogatni, általánosítani, sztereotípiákat erősíteni, mert ez hasznot hoz. Hitem szerint nem életrevaló lelkületű emberek beszélnek a cigányságról, a cigányok deviáns magatartásáról. Néhány cigány ember tettei miatt büntetni több mit egymillió jobb életre vágyó embert enyhén szólva is, normális ésszel felfoghatatlan. Amikor jogerős bírósági kártérítést a jogot végzett kormányfő vitat, az megmagyarázhatatlan, és elfogadhatatlan. Ezzel is magyarázható, hogy ami most van Magyarországon, az tuti világvége hangulatot teremtett, aminek legfőbb okozóinak a cigányokat állítják be. Ezt sulykolják a magyar emberek, egyébként is már átmosott agyába. Csak meddig lehet ezt csinálni, mikor lesz tele a pohár. Rossz érzéseim vannak.
b.l.: Szombaton lesz 11. éve a tatárszentgyörgyi cigány gyilkosságnak. Robika 16 éves lenne, élné a mindennapi életét. Talán még tanulhatna is, és kitörhetne az utca utolsó házából. Számára sajnos ez már nem adatott meg, gyilkosai elvették életét.

Bogdán László: A cigányok ellen elkövetett gyilkosságok örök mementó számunkra. A 21. században embereket ölni származásuk miatt, a legrosszabb időket idézi. Cserdiben emlékfalat állítottunk az áldozatok emlékére, mert nem feledhetünk. Ideje lenne végre megtanulnunk, hogy a gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos. Félelemben, gyűlölködésben nem lehet normálisan élni. Nem engedhetjük, hogy félkatonai szervezetek masírozzanak hazánkban, egyértelmű, cigányellenes szándékkal. Az elmúlt években már több párt és szervezet is felvetette, hogy legyen Nemzeti Gyásznap február 23.-a. A magam emberségével kérem a döntéshozókat, mind a 199 parlamenti képviselőt, mutassák meg, hogy elítélik a rasszizmust, a felerősödő cigányellenességet. Ha ebben egyetértenek, akkor nyilvánítsák Nemzeti Gyásznappá Robika és édesapja meggyilkolásának napját. Ez a nap nem kizárólag a cigányok tragédiája, hanem az egész országé.

bl.: Befejezésül térjünk vissza a cigányok társadalmi megítélésére. Félek, hogy egy friss kutatás eredménye még a tavaly év véginél is nagyobb elutasítottságot mutatna.

Bogdán László: Én, Bogdán László kijelentem, nem érzem magam mások szemében embernek, azaz úgy ítélem meg önmagamat, csúszómászó és a patkány kategóriába tartozom, ha az a szám valós, hogy 10 magyarból kilenc arról álmodozik bárcsak ne léteznénk és ne lennénk itt. De szeretném ha tudnák, ezzel sok- sok százezer cigány nem törődik, mert egyetlen dolgot akar: nekünk is úgy élni, ahogy érdemes. More, mi lesz velünk?

A Városi Kurír interjúja