Szerinted miért hagyja el mindenki az egyházat?

Posted by

Perintfalvi Rita

Legalábbis a klasszikus történelmi egyházakat egyre inkább? Te miben látod az okokat? Mit tapasztaltál? Mi a személyes élményed?
Engem, mint katolikus teológust rengetegszer megkérdeznek, hogy miért nem léptem ki még ebből az egyházból, ami ennyire távol áll attól, amit Jézus a Mester sugallni akart? Persze sokan vannak a teológusok között is, akik eleve megkérdőjelezik azt is, hogy Jézus akart-e egyáltalán bármilyen egyházat. Vagy sokkal inkább egy mozgalmat akart, amiben nincsen semmiféle hierarchia? Ami elismeri azt, hogy a nők is egyenlők? Ami nem ismer semmiféle kirekesztést, kizárást, gyűlölködést, spirituális felsőbbrendűséget? Ahol senki nem küldi a pokolra a másikat semmiféle „mássága” miatt? Ahol nem történhetnek olyan súlyos bűnök, mint a szakrális hatalommal való visszaéléssel megspékelt szexualizált bántalmazás. Hol van ez a radikális mozgalom? Hol van az ellenállás a szeretet civilizációja nevében?
Ha tőlem megkérdezik, hogy miért nem léptem ki még a katolikus egyházból, azt tudom válaszolni, hogy abból az egyházból, amiben én hiszek, nem lehet kilépni. És ez az egyház nem ott van, ahol a kőfalak vannak, meg ahol a hierarchia, a papok vagy a püspökök. Ez az egyház ott van, ahol emberek hisznek a szeretet erejében és az igazságosságban. Ahol nem folyton arról beszélnek, hogy szeretem az Istent, miközben megvetem és leköpöm a testvéremet. Csak azért, mert más a bőre színe, máshonnan jött, más a vallása, mást gondol politikailag. Vagyis, azért mert nem fehér, keresztény, heteró férfi.
Ez a teológiai gondolkodásban is gyakran egy olyan címke volt, ami az elnyomást szimbolizálta. Igen, ki kell mondani, hogy gyakran maga az egyház válik az elnyomás terévé, eszközévé, hatalmi struktúrájává. Nem hiszek abban, hogy Jézus ilyen egyházat akart. Ezért az egyház szerintem ott van, ahol a Lélek van. Azok között, akik tényleg akarnak szeretni megkülönböztetés, rangkórság és kizárás nélkül. És azok között, aki képesek tenni is azért, hogy ez a világ emberibb és testvéribb legyen. Ez az egyház gyakran valóban nem a kőfalak között van, ahol már régen meghalt a Lélek, nem fúj, mert elfojtották. Hanem ott van, ahol a szeretet ereje képes átformálni az embert. A gyümölcseiről ismerszik meg a lélek munkája. Aki csak beszél, beszél, beszél, de a hite által nem lett jobb, nyitottabb, elfogadóbb ember, aki jobban tud szeretni, mint előtte, az még nem találkozott Istennel!

Te mit gondolsz?