Kihagyná a kormány a tatárjárást a történelemből

Posted by

Kardos Ernő
Elfogadhatatlannak tartja a váratlanul megjelent Nemzeti Alaptanterv jelenlegi tartalmát a Történelemtanárok Egylete, mert ellentmond a digitális kor kihívásainak, nem ösztönöz a történelem megismerésére. Továbbá egyoldalú „nemzetvédő” ideológiát követ, esetenként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Kihagyná a kormány a tatárjárást a történelemből
Aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket. Végül az alaptanterv nem gondolkodó embereket, hanem alattvalókat nevel – nyilatkozta Hírklikk portálnak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.
– Az kétségtelen, hogy az anyag a szakmai nyilvánosság kizárásával jött létre, talán az alkotóit sem ismerik, de nem az a normális, hogy csak az elkészült anyagot lehet vitatni?
– Ezt az anyagot nem lehetett vitatni, legfeljebb bírálni. Egyeztetés ugyanis nem volt. Szeptembertől – tetszik vagy sem – ez a tanítás meghatározó dokumentuma. Korábban a nemzeti alaptanterv megjelenése után készítették a kerettantervet, végül elkezdték a tankönyveket megírni. Ehhez képest, az elmúlt héten, péntek éjjel, 22 óra után hozták nyilvánosságra az új Nemzeti Alaptantervet, s azt is közölték, hogy néhány nap múlva a kerettanterveket is közzéteszik, tehát elvileg már ezen a héten meglesz. Minden bizonnyal, már a tankönyvek is készülnek. Miután egy tankönyv megírása legalább egy év, ezért valószínű, hogy már akkor elkezdték megíratni a tankönyvet, amikor a nemzeti kerettantervet még el sem fogadták.

– Az figyelemre méltó, hogy a kormány az elmúlt év végén már elfogadta a nemzeti kerettantervet, de csak most, tehát február elején jelenteti meg. Változtatni már aligha lehet?

– Nem, mert az első, az ötödik és a kilencedik osztályban a NAT és az arra épülő kerettanterv a tanítás meghatározó szabályozója. Ugyanakkor a tanárok tízezrei még szinte semmit nem tudnak ezekről. Nem véletlen, hogy nincs egyetlen pedagógus szervezet sem, amely a szeptemberi bevezetéssel egyetértene. Még a Nemzeti Pedagógus Kar is a bevezetés elhalasztását kéri.

– Pedig ezt a szervezetet a kormány hozta létre. De ezek szerint, ők sem lojálisak a kormánnyal?

– Nincsenek meg a tanterv bevezetésének alapvető feltételei. Tizenöt elitgimnázium igazgatója kérte az alaptanterv bevezetésének elhalasztását, de a minisztérium még csak nem is válaszolt a felvetésükre. Tehát nem vitatéma a bevezetés, hiszen a döntés megszületett.

– Nemcsak a határidőket, hanem az alaptanterv tartalmát is bírálták. De mi a baj ezzel a mondattal: „a történelemtanítás feladata, hogy a tanuló szerezzen ismereteket a magyar nemzet, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról”?

– Természetesen nem ezzel a mondattal van baj, hanem a kontextusával. A tanterv több helyen is – a prioritásokat sorolva – túlhangsúlyozza a „hazafias, a nemzeti nevelést.” Ezt tekintik a legfontosabbnak. Az eddig valaha érvényben lévő alaptantervek egyike sem fogalmazott ilyen egyoldalúan, ha tetszik, erőszakosan a kötelező ideológia, konkrétan a nacionalizmus mellett. Ez kéz a kézben jár a honvédelemmel, ami nemcsak a történelemnek, hanem számos más tárgynak is központi eleme.

– Közleményükben kiemelték, hogy az általános iskolai témaköröknél csak az „Árpád-kori győztes harcok és csaták” szerepelnek, emiatt például a tananyagból a tatárjárás kimaradhatna.

– Szerintem ma már minden kocsmában a tatárjárás lesz az első számú téma.

– Önök miért ragaszkodnak ennyire a tatárjárás oktatásához?

– Azért, mert hazug, hamis és torz az a történelemszemlélet, ami csak a sikerekről hajlandó beszámolni. Ennek ugyanis az az üzenete, hogy mi győztesek, és jók voltunk. Ha valahol hiba történt, azt nem mi követtük el, ehelyett inkább áldozatok vagyunk. Ez hamis, hazug, hagymázas múlt képének  felfestésére alkalmas. A tatárjárás megtörtént, az országban minden második ember meghalt, többnyire magyarok. A tatárok dúlása után, más lett az élet, mint előtte volt. IV Béla például a korábbi politikájával ellentétes döntéseket hozott a földbirtokokkal kapcsolatban. Ha tatárjárást nem tanítunk, mert az vesztes csata, akkor nincs második honalapítás sem. Esetleg megtartjuk IV. Bélát második honalapítónak, de a tatárdúlást elfelejtjük? További kérdés, hogy miért kellett újraépíteni az országot, ha azt a tatárok nem is pusztították el?

– Ez így tényleg nagyon vicces, ahogy az is, hogy a Horthy-korszak – mint a Trianon utáni talpra állás is – csak pozitív üzenetekkel közvetíthető. Gondolja, hogy ez az óhaj a kormány kérésére került a tantervbe?

– Tud mást elképzelni? Ugyanakkor a Kádár-korszakot meg diktatúrává csupaszítja a tanterv meghatározása. Azt sem írják oda, hogy „puha” diktatúra. Tehát míg Horthy Miklóst és rendszerét felemelik, addig Kádárt gyakorlatilag Rákosival egy szintre hozzák. Félreértés ne essék, nem az alaptanterv dolga az ilyen minősítés, de ha az egyik helyen megteszik, a másik helyen viszont nem, akkor az teljesen célzatos történelemhamisítás!

– Ha ez lesz a tananyag szeptembertől, akkor mi lesz a gyerekek fejében történelemből?

– Attól függ, hogy mit tanítanak majd a tanárok. Ez döntő jelentőségű lesz!

– Arra gondol, hogy a tanár magára zárja a tantermet és azt tanít, amit jónak tart?

– Persze, a felkészült tanárok ezután is a legjobb lelkiismeretük szerint fogják tanítani a történelmet, a magyart és a többi tantárgyat. Sajnos, azonban nem mindenki rendelkezik ilyen hivatástudattal. Lesznek olyanok is, akik majd a tankönyv szerint tanítanak.

– Újra kialakulhat a kettős nevelés?

– Igen, előfordulhat, hogy otthon mást hall a gyerek, mint az iskolában. Ilyen már volt, és azt hittük, hogy túl vagyunk rajta. Mint ahogy a rendszerváltás után azt is gondoltuk, hogy vége a kötelező ideológiának és a honvédelem túlhangsúlyozásának. A jelek szerint, egyiknek sincs vége. Ennek egyértelmű az üzenete: itt nem gondolkodó emberekre van szükség, hanem a bokájukat összevágó normakövetőkre. Eddig az iskolai nevelésben ez nem volt cél, de most fehéren-feketén le van írva, hogy ez lesz a feladat.

A HÍRKLIKK INTERJÚJA