A Fidesz és Aczél és Kádár

Posted by

Varga-Sabján László írt egy cikket az ÉS-be ezzel a címmel: A kezdetekről.  Azt boncolgatja, hogy sokan csodálkoznak azon, az ifjú demokraták, akik az egypártrendszer megdöntésére szövetkeztek, hogyan válhattak a bolsevik típusú hatalomgyakorlás iskolájának legjobb tanítványaivá. Megadja a választ. Az ok a múltban van, minden a gyökereknél kezdődik.
A történelem nem ismétli, csak folytatja önmagát.
Varga-Sabján a Fidesz létrejöttének időszakában harmincöt évesen az Állami Ifjúsági és Sporthivatal miniszterhelyettesi rangú elnökhelyettese volt.
Egy korábbi írásban 
Bócz Endre azt írta , hogy az MSZMP Politikai Bizottsága ugyan adminisztratív fellépést igényelt volna a Fidesz megalakítása ellen, a hatóságok azonban törvényes jogalap hiányára hivatkozva azt elhárították.
 De hát nem erről volt szó, -írja Varga-Sabkán – sokkal inkább arról, hogy a rendszerváltozás folyamata megkezdődött, bár azt akkor még senki nem tudta, hogy hova vezet. A politika szereplői már a Kádár utáni korra készültek, a gorbacsovi szél keltette hullámok határozták meg az eseményeket, eltitkolt régi törésvonalak erősödtek fel és váltak nyilvánvalóvá. Pozsgay Imre a Fidesz megalakulása előtt fél évvel, 1987 őszén Lakitelken az MDF létrejötténél bábáskodott. Aczél György pedig, aki az előző évtizedekben a „kádári közép” meghatározó reformpolitikusa volt, szintén nem a történelem fősodrán kívül alakította a politikát.
Ha valaki, Aczél György  tudta, hogy a politikai pluralizmus irányába fejlődnek a dolgok, és ő, aki az előző évtizedben az állami ifjúságpolitika irányítója volt, a pluralizmust – nem véletlenül – az ifjúság körében akarta elkezdeni.
Mivel a KISZ Pozsgay-„párti” volt, Aczél egy alternatív ifjúsági szervezet létrehozásán fáradozott. Ebben jó segítőre talált Stumpf Istvánban, a Bibó Kollégium igazgatójában, aki egyébként Horváth István belügyminiszternek és korábbi MSZMP KB-titkárnak volt a veje.
Stumpf, akit Orbán Viktor még az elmúlt hetekben is igazgatójaként tisztelt, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, az elmúlt kilenc évben pedig alkotmánybíró volt. 1988. március 30-án, a Fidesz születésének napján este, Aczél György lányának Pozsonyi úti lakásán, Kéri Lászlóval és a házigazdával, Aczél vejével várták a híreket a Fidesz alakuló gyűléséről. Este 9 óra után érkezett Stumpf a hírrel, hogy megalakult a KISZ-től független ifjúsági szervezet, a Fidesz. Erről  telefonon értesítette is Aczél Györgyöt, aki már úton volt, hogy még aznap este (!) találkozzon Kádárral. Most már hárman várták a hírt, mire jut Aczél Kádár Jánosnál.
Kádár és felesége esténként a Munkácsy utcai külügyi szállóban vacsorázott. Itt tájékoztatta őt Aczél György és győzte meg arról, hogy nem indokolt fellépni a fiatalok mozgalmával szemben, az megfelelő kezekben van. Ezt követően tájékoztatott őket Aczél György, hogy minden akadály elhárult, a Fidesz működhet. Ezek után talán az is érthető, miért kaphattak Orbán Viktor és társai Soros-ösztöndíjat a felkészülésükhöz.
Eddig Varga-Sabján cikke. Vásárhelyíi Mária ehhez hozzáfűzi:
Azt hiszem ez a rövid írás – ha igaz – teljesen átírhatja a rendszerváltás kezdetéről és a Fidesz megalakulásának hátteréről való tudásunkat. Ebből ugyanis az derül ki, hogy valójában a Fidesz megalakulásának legfőbb támogatója Aczél György volt, aki “egy alternatív ifjúsági szerevezet megalakításán fáradozott, és ebben jó segítőre talált Stumpf Istvánban, a Bibó kollégium igazgatójában, aki egyébként Horváth István belügyminiszternek volt a veje…A Fidesz megalakulását követően Aczél még aznap este személyesen találkozott Kádárral, és meggyőzte őt, hogy nem indokolt fellépni a fiatalokkal szemben, a szervezetük megfelelő kezekben van…