Abaliget- egy iskola harca a túlélésért

Posted by

Kaptunk egy levelet:
Az abaligeti Szent Mária Magdolna Általános Iskola fenntartója a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola január 24-én kelt “Tájékoztatás”-a szakmai, gazdasági és törvényességi aggályokat vetett fel.
Az iskola nevelőtestülete alábbi válaszában kívánta megcáfolni az ott leírtakat.
Válaszuk összefoglalója röviden:
Összegzés
A fenntartó „Tájékoztatás”-a három témakört érint:
1) Az iskola működésének törvényessége és gazdaságossága tekintetében leszögezzük, hogy az iskola törvényesen működik, és gazdaságilag kiegyensúlyozott helyzetben van. Ezt igazolja minden szakmai és törvényességi ellenőrzés végső megállapítása, valamint az iskola minden számviteli dokumentuma. (Ld. 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet)
2) A szakmai kifogásokkal kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy az iskola és a tantestület szakmai irányítása az intézményvezető feladata és hatásköre, ennek ellenőrző szervei az állami hatóságok és intézmények, nem pedig a fenntartó. Lásd: Nkt. 3. § (9), 24. § (1), 85. § (4)
3) Az iskola állami kézbe adásával kapcsolatos előrejelzések tévesek; valójában az állami fenntartástól az iskola elsorvadása és keresztény elkötelezettségének megszűnése várható.
4) Ugyanakkor a „Tájékoztatás” nem válaszol az alapvető kérdésre: a szenátus miért az érintettek megkérdezése nélkül döntött, miért az államnak adta át a fenntartói jogot, és miért nem annak az egyházi fenntartónak, amelyet minden érintett fél elfogadott, és amely kétévi előkészítő munka után hivatalosan is átvételi szándéknyilatkozatot adott.
5) Az iskola sosem fenyegette sem a főiskolát, sem érsek urat. Kéréseket, kérdéseket fogalmaztunk meg, párbeszédet kezdeményeztünk. Ez szerintünk jelen pillanatban rossz párbeszéd, melynek javítására most is készen állunk.
Miről is van szó? Mi közünk egy abaligeti iskolához?
Élő Anita tavaly augusztusban írt a Válasz online-
on az Abaligeti iskoláról. Pécstől 15 kilométerre vagyunk Baranya megyében, az ország legaprófalvasabb térségében, ahol 92 olyan község van, ahol még kétszáz ember sem lakik. Ebben a környezetben Abaliget szinte metropolisz a maga közel 700 lakójával, az pedig egyenesen csodaszámba megy, hogy a falu népessége és az iskola tanulólétszáma is növekszik. Részben azért, mert a környéken már alig maradt teljes iskola, az elmúlt évtizedekben a környező falvak közül több is végigjárta a pokolba vezető utat. A menetrend a következő: a községekben a kevés gyermekre hivatkozva összevonják az alsó tagozat osztályait, mire a szülők a maradék tanuló egy részét is kimenekítik, és egy „teljes iskolába” viszik. Az elnéptelenedett iskola bezár, a fiatal szülők pedig új életcélt tűznek ki maguk elé: a városi iskola mellé költözni, hogy a gyerekeiknek ne kelljen akár napi másfél órát utazni. Abaliget elkerülte ezt a sorsot.
Az abaligetiség lényege az elfogadás. Itt sváb, beás cigány és magyar nemzetiségűek évszázadok óta élnek békében egymással, nincs cigánytelep, nincs szegregált iskola. Mások a svábok sorsával magyarázzák mindezt. Az oroszok 1945-ben harminc helyi férfit lőttek agyon, utóbb a fiatal nők és férfiak nagy részét málenkij robotra hurcolták vagy kitelepítették. Helyükre bevagonírozott  határon túli magyarok érkeztek. A megmaradó kevés helyinek velük kellett újraalkotni a falut, „tükésíteni”, tőzsgyökeres abaligetivé tenni az újonnan érkezőket. Ezt máshogy, mint egymás elfogadásával, nem lehetett.

A rendszerváltás után akkora iskolát álmodtak maguknak, hogy majdnem csődbe vitte őket. Van a világnak olyan katedrálisa, amely gyorsabban épült fel, mint az iskola. Egy évtizednél is több kellett ahhoz, hogy a felső tagozatosok beköltözhessenek, a bepucolásához pedig két évtizedig vagy még tovább gyűjtötték az erőt. Két éve (20017-ben) készültek el vele.
A baloldali kabinetek idején egyszer már ott volt a lakat az iskola egy részén, de akkor a falusiak kétszáz fős tüntetést rendeztek, és a további botrányt elkerülendő Szili Katalin – az Országgyűlés egykori szocialista házelnöke, pécsi képviselő, ma miniszterelnöki megbízott – egy évre menedéket tudott szerezni az iskolának.
Történt ugyanis, hogy a falu papja egyszerre volt helyi plébános és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora. Cziglányi Zsolt pezsgő szellemi életet teremtett a faluban. A pap ötlete volt, a püspök és az állam is jóváhagyta, az önkormányzatról nem is szólva: így lett az abaligeti iskola a főiskola gyakorló iskolája. Rekordgyanús hosszúságú hivatalos nevével: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola. Mindez 14 évvel ezelőtt volt; azóta egyházi, művészeti mellé nemzetiségi, sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatási helyévé váltak. A Pécsi Püspökség racionalizálni kezdett. Tolnán idén februárban jelentették be, hogy megszüntetnek egy katolikus iskolát. Abaligettel két éve közölték, össze kell vonniuk az alsó tagozatban két-két osztályt, és véget kell vetni a felső tagozatban a csoportbontásnak. Vagyis éppen annak, amin az oktatási módszerük alapul: a matematika és magyar órán az osztályokat szétbontották, hogy a gimnáziumba menő tanulóknak legyen esélyük a felvételin, és a 4-5-6 sajátos nevelési igényű gyereket, köztük olyat, aki nem tud beszélni, eredményesebben fejleszthessék. (Minden más órán együtt van a tanulási nehézséggel küzdő és a könnyebben haladó csoport.) Ismerős a forgatókönyv, látták ezt a környező településen, tudták, mi jön. Pedagógusok, szülők és önkormányzati képviselők dugták össze a fejüket, mit tegyenek.
Tavaly augusztus közepén azután kiderült, hogy az addigi igazgató megbízatását nem hosszabbítják meg. Helyettest sem neveztek ki, velünk is a felsős tanári munkaközösség elnöke közli, hogy a fenntartó utasítására nem nyilatkozhat senki a pedagógusok közül. Az iskolának nincs kinevezett, megbízott vezetője.

Cziglányi Zsolt, most a Facebook oldalunkra írt:
Először röviden, mi az ügy lényege:
1. Abaliget egy jó egyházi iskola: anyagilag, jogilag rendben van, szakmailag elismert, a szellemisége pedig valóban keresztény: olyan gyerekekkel is törődik, akik más iskolákban nem lennének a helyükön.
2. A fenntartó, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola nem akarja tovább fenntartani. (Hogy miért, azt nem tudjuk, ne is találgassuk.)
3. Azt várnánk, hogy visszateszik az iskola sorsát Abaliget (önkormányzat, szülők, tanárok) kezébe, keressenek jobb gazdát.
4. De nem ez történik, még csak meg se kérdik az érdekeltek véleményét (ami egyébként törvénytelen), hanem eldöntik maguk, hogy az iskolát a tankerületnek adják át.
5. Pedig volna egyházi fenntartó, amelyik szívesen átvenné: a Premontrei Női Kanonokrend erről írásos szándéknyilatkozatot is küldött. Ezt azonban eltitkolják a döntéshozó testület (a szenátus) tagjai elől.
6. Mi lesz ennek a következménye? Az egyházi fenntartó kezében fennmaradhatna a nyolcosztályos oktatás, az iskolai hitélet, a más településről iskolába járó, egyéni bánásmódot igénylő tanulók oktatása. Az állami fenntartó azonban
a) leveszi a kereszteket a falakról, és megszünteti az iskolai hitéletet (visszaállítja a világnézetileg semleges oktatást)
b) nem biztosítja tovább a bejáró gyerekek oktatását (ők azok, akik az iskola családias légköre és egyéni bánásmódja miatt utaznak Pécsről és más helyekről Abaligetre),
c) leépíti az iskolát alsó vagy összevont alsó tagozatra,
d) emiatt megszűnik Abaligetnek az a vonzereje, amiért a fiatalok ott maradnak, fiatal családok odaköltöznek,