A Lágymányos királynője és más Karinthy-történetek

Posted by

Szabad városok, hiteles írások

Az Újnépszabadság sorozata az ellenzéki összefogás nyomán felszabadult városok életével foglalkozik. Helyi tudósítók jelentése alapján beszámolunk a másik Magyarország eseményeiről, híreiről.

Új vezetőkkel, a régi szellemben folytatja tovább a Karinthy Színház
(Újbuda) Karinthyék újbudaisága valójában Frici második feleségének és persze a véletlennek volt köszönhető.
A legendák szerint „Lágymányos királynője”, azaz Böhm Aranka, akinek orvos férje még nem érkezett vissza az I. világháborús frontról, egy szánkóbaleset miatt szobafogságra kényszerült, és szórakozásként a telefonkönyvben keresett új férjet magának. Egyes források szerint először politikusokra vadászott, de mivel ők délelőtt dolgoztak, az írókat vette célba. Így hívta fel az akkorra éppen megözvegyült Karinthy Frigyest is. Mindez száz évvel ezelőtt, 1920 januárjában történt. A telefonbeszélgetésből kapcsolat, majd a nő válása után házasság és közös gyerek lett.

Elmondások alapján, amilyen gyönyörű és okos volt Aranka, olyan makacs is. Lágymányost tartotta otthonának, esze ágában sem volt átmenni Pestre egy kávéért. Így inkább Frici és vele együtt az irodalmi elit tette át székhelyét Budára, a Hadik Kávéházba, amely pár perces sétára volt a Karinthy család otthonától, a Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) út 2. alatti háztól.
Ez fontos szempont volt, mivel életük túlnyomó részét a Hadikban töltötték. Míg a fiatalasszony barátnőivel beszélte át az aktuális „plettyeket”, addig Frigyes sakkozott, kártyázott vagy irodalmi játékokat játszott barátaival. És ha elfogyott a pénz, akkor alkotott. Ez gyakran előfordult, hiszen neje nagyon nagy lábon élt, de fiai is folyton pénzt kértek tőle.
Hogy azért tették mindezt, mert valóban szükségük volt rá, vagy mert szinte csak ilyenkor találkozhattak apjukkal, ma már nem tudni, de tény, hogy Fricinek folyton írni kellett. A Capillária és a Kötéltánc mellett ebben az időszakban születtek a Hogy kell bánni a férfiakkal?, a Ne bántsuk egymást, vagy éppen a Visszakérem az iskolapénzt című alkotásai is. Az írás mellett műfordítást is vállalt, noha nem igazán tudott idegen nyelven.
Testvére, Emília – ahogy ők hívták, Mici – készítette a nyersfordításokat, Frici ezeket öntötte formába (ezért lett Milne főhőse magyarul Micimackó). Ha mindez nem volt elég a családi kiadások fedezésére, akkor jött a reklámszöveg. Egy korabeli interjújában Karinthy így fogalmazott: „Én egészen véletlenül jöttem rá, hogy a reklámból pénzt is lehet csinálni. Ez akkor volt, amidőn az Így írtok Ti kötetemben egy Ady-versparódiába a nagyobb vicc kedvéért bevettem azt a szót is, hogy Herz szalámi. A gyár ezért hálából olyan hihetetlen mennyiségű rúd szalámival halmozott el, hogy fel kellett csapnom szalámikereskedőnek”.
Cini, a lokálpatrióta Karinthy Ferenc, azaz Cini gyerekkorának színhelye a mai Lágymányosi híd környéke, a „Lagyi” szigetvilága volt. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Boros Ágnessel is, de házasságukra csak jóval később került sor. Családi fészkük színhelye a Gellérthegy lett, ahol először a Szüret utcában éltek, majd Cini Kossuth-díjának köszönhetően 1955-ben átköltözhettek a Ménesi út 71. alatti villába. A kert és a ház a nyugalom szigete volt Karinthy Ferencnek, akinek gyerek- és ifjúkora folyamatos bizonytalanságban telt. Nem csoda, hogy ragaszkodott a környékhez, és minden befolyását bevetette érdekében. 1969–70-ben például tévévetélkedőt rendeztek a kerületek között, a fődíj egy vadonatúj óvoda volt. A XI. kerület nyert, amiben Cini jelentős szerepet játszott. Ma is áll az óvoda a Baranyai utcában.
Az iskola is a közelben volt, Marci a Köbölkút utcába járt, 1956-ban kezdett. „Ekkor volt a forradalom, így szinte rögtön szünet következett. Októbertől januárig zárva tartott. Gondoltam, ha ez ilyen, ki lehet bírni” – mesélte egy korábbi interjújában. Aztán persze jött a tanítás, az iskola emlékezetes testnevelő tanárával együtt. Marci nem rajongott a sportért, a színházakért annál inkább. Még tízéves sem volt, amikor a környékbeli gyerekekből társulatot toborzott, akikkel évente két bemutatót is tartott otthon, a családhoz járó politikusoknak, színészeknek, íróknak ezt kötelező volt megtekinteniük. Bár elsősorban a kulisszák mögött érezte jól magát, olykor kimerészkedett a rivaldafénybe is, sőt, a filmvásznon is feltűnt. Játszott például az 1962-ben bemutatott Hogy állunk fiatalember? című filmben Kern Andrással, és később is vállalt kisebb szerepeket, főleg a saját szórakoztatására.
Írásba is inkább kedvtelésből fogott – a családjáról szóló Ördöggörcs így is igazi könyvsiker lett –, nagy szerelme a Hököm Színpad, a későbbi Karinthy Színház volt. „Egyszer valaki úgy fogalmazott: magának nagyon jó a vezetékneve, már csak egy jó keresztnév kellene hozzá” – mesélte Karinthy Márton, aki élete végéig azon dolgozott, hogy a neve ne csupán felmenőit juttassa az emberek eszébe, hanem önmagában is értéket képviseljen.
Sok harcot kellett megvívnia az első magánszínháznak az életben maradásért, míg Buda népszerű teátrumává vált. Több mint három évtized alatt szinte minden műfajt felvonultattak itt, számos bemutatóval büszkélkedhettek, igazi nagyságuk mégsem ebben rejlett: állandó társulatot nem tartottak fenn, de mindenki kapott szerepet, akinek szüksége volt rá, kortól, nemtől, társadalmi helyzettől és politikai megítéléstől függetlenül.
Nemcsak színházához, hanem „szülőfalujához”, Újbudához is hűséges maradt Karinthy Marci. Díszpolgári címének majdnem annyira örült, mint a Kossuth-díjnak, a színház a kerületi rendezvényeken is rendszeresen képviseltette magát. Az igazgató kedvence a gazdagréti halászléfőző verseny volt, ahová először kíváncsiságból látogatott ki, majd a zsűri tagjaként tűnt fel, később már az elnöke lett. Ezt nagyon komolyan vette, művészi precizitással kóstolta meg az esetenként száz tányér levest. Az utolsó alkalom egybeesett a 70. születésnapjával, de még ekkor sem mondott le zsűrielnöki posztjáról.
Két hónappal később, 2019. november 6-án hunyta le örökre szemét.

Karinthy Márton úgy rendelkezett, hogy lánya,Karinthy Vera mellett Katz Petra és Major
Attila ügyvezetők vigyék tovább a KarinthySzínház ügyeit, a művészeti vezető pedig
Földes Eszter színésznő lett, aki a Veszélyes forduló című darabbal rendezőként is bizonyított már – Karinthy Márton a betegágyáról látta el tanácsokkal a próbaszakaszban.
Az alapító igazgató által megálmodott 38. évadés a tervezett bemutatók megvalósulnak,
az új vezetők pedig már hozzáláttaka 2020/2021-es évad előkészítéséhez.

A szinház új vezetői nyilatkoztak az Újbudának.

Karinthy Vera Lehet, hogy furcsán hangzik, de halálával édesapám talán még közelebb került hozzám, mint életében. Most, hogy a színház működésében aktívabban részt veszek, egyre jobban megértem őt, azt, hogy mit miért tett Marci, és mit jelentett számára ez a világ. A munkatársak és pályatársak szemén keresztül egy sokkal pontosabb, precízebb kép rajzolódik ki előttem.
A Karinthy Színház által sokkal jobban megismerem édesapámat.

Katz Petra Öt esztendeje jelentkeztem a színházba PR- és marketingfeladatok ellátására. Akkor nem kaptam meg az állást, mert Marci úgy gondolta, két kisgyermek nagy felelősség, a kettőt együtt nem fogom bírni. Egy évvel később csörgött a telefonom, hogy azonnal kellene kezdeni, van egy hónapom, hogy összerakjak egy egyhetes fesztivált. Találjam ki a tematikát, a programot és menedzseljem le az egészet. Így jött létre a Purim, amely olyan nagy sikert aratott, hogy maradtam. Évekkel később ugrattam ezzel a kétgyerekes történettel. Nem emlékezett rá.

Major Attila Huszonöt éves munkakapcsolat kötött össze minket Marcival. Ebből aztán később jó barátság alakult ki, én pótapaként néztem fel rá, igaz, erről soha nem beszéltünk. De minden másról igen. Amikor megtudtam, hogy a Karinthy Színház vezetését többek között rám bízta, nagyon meglepődtem. Azóta is keresem a választ, hogy miért. Valószínűleg azért, mert a színház nekem is olyan sokat jelent, mint neki, és azért is, mert egyike vagyok azon keveseknek, akik emberileg a legjobban ismerték Karinthy Mártont.

Földes Eszter Marci a mélyvízbe dobott be azzal, hogy a Veszélyes forduló rendezését rám bízta. Fontos volt számára ez a darab – mint minden, amit a Karinthy műsorára tűzött –, így mindig felvettük neki a próbákat. Ő a betegágyán nézte végig, és tett javaslatokat a változtatásokra. A Karinthy Színház unikum magánszínházként: harmincnyolc évad, egy ember irányítása alatt, néző- , színész- és emberközpontú volt. Marci az egész lényét helyezte a teátrumba. Nem volt demagóg és hiú szakmailag. Az, hogy művészeti vezetőként dolgozhatom itt, hihetetlenül megtisztelő hivatás. Igyekszem megfelelni Marci szellemi hagyatékának, és szívvel-lélekkel vetem bele magam a Karinthy Színház jövőjének alakításában.

(K. A.)

Kép: Karinthy és Böhm Aranka