Az ajkaiak megheckelik az utcanév törvényt?

Posted by

Szabad városok, hiteles írások

Az Újnépszabadság sorozata az ellenzéki összefogás nyomán felszabadult városok életével foglalkozik. Helyi tudósítók jelentése alapján beszámolunk a másik Magyarország eseményeiről, híreiről.

Lékó Sándor
(Ajka) Ajkán újra fellángolt az utcák átnevezésének kérdése, pontosabban a város január végéig kapott határidőt arra, hogy az önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó részének megfelelően (miszerint “közterület nem viselheti a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek kiépítésében, fenntartásában közreműködő személy nevét, erre utaló kifejezés, szervezet nevét”) eljárjon és új nevet találjon az Élmunkás telepnek, a Fürst Sándor utcának, a Hámán Kató utcának, a Partizán utcának, a Ságvári Endre utcának, az Úttörő utcának, az Úttörő térnek, a Kállai Éva utcának, a Marx Károly utcának és a Lőwy Sándor utcának.
Szokás mondani, a rossz az, aki rosszra gondol. Ez a kijelentés mély igazságot hordoz magában, még ha kikezdhetőnek is látszik. Az idézett törvényt ugyanis sokan és sokféleképpen gondolták végig. (Ugye a betű és a szellem vitája.) A Magyar Tudományos Akadémia támogatott és tűrt kategóriába sorolta a “gyanús” elnevezéseket, végül is a népre (Arany szavaival: az istenadta népre) bízva a döntést. Ámde jött a Kúria, amelyik kimondta, hogy ami nem támogatott, az tiltott. Így nem lehet fiatalok tejszagú mozgalmáról, fasiszták által megkínzott és megölt újságíróról, a munkások emberibb életéért mártírhalált halni képes zsidó emberről elnevezni utcát – szabad viszont erősen vitatott, életük bizonyos szakaszában kimondottan antiszemita személyeknek szobrot állítani, róluk utcát elnevezni és beágyazni személyiségüket a nemzeti alaptantervbe.
Sok helyen megszokták, megszerették, magukénak érzik utcájuk elnevezését és ha azt olvassák a levelükön, vagy az utcasarkon, hogy “Marx Károly” utca, nem a Kommunista kiáltvány jut eszükbe róla és nem a kapitalizmus működését leíró Tőke, hanem talán egy szakállas úriember, akinek a lába nyomát sem csókolhatják meg néhányan közülünk, még ha Brüsszelig repítette is őket a “népakarat” – akármilyen hosszúra is növesztik szakállukat…
A város vezetői az ügyben nem voltak restek kikérni a városlakók véleményét. Megtették ezt a helyi médiában és közösségi  oldalakon is. Nem mondhatni, hogy tömegével érkeznek az ezekre való reagálások, de akit egyáltalán érdekel a dolog, meglehetősen szellemes ötletekkel áll elő. Például: legyen az Úttörő utca neve Mókus utca (ugye, mint a mókus fenn a fán…). a Marx Károly egyszerűen Károly utca, a Hámán Kató utcában pedig épüljön egy kis tavacska, aminek Hámánka lesz a neve (Hámánka tó utca).
A városvezetés tájáról kiszivárgott hírek szerint a polgármester az így kapott “felhatalmazás” birtokában mindenképpen arra fog törekedni, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt, és a józan észt képviselje az agyament csinovnyikokkal szemben. Akár a bíróság előtt is. (Ebben jó gyakorlattal rendelkezik, hiszen ellenfelei kb. két tucatszor jelentették már fel mindenféle koholt vádakkal, és semmit nem értek el vele, mindössze annyit, hogy Schwartz Béla annyit járt a bíróságra, hogy a portás azt hitte, ott dolgozik…)
Ha kicsit tovább gondoljuk a dolgot, a mai diktatúra kiépítésében jeleskedők, netán abból jelentős hasznoz húzók (névsorukat az Utókor fogja összeállítani), reménykedhetnek abban, hogy nevük egyszer a házfalakra kerül, de lehet, hogy a megdicsőülés felé vezető úton egy lámpaoszlop állja majd útjukat… Ki tudja? Az élet bonyolult.

Kép: Bumm.sk