Érd a Simitó utcából – Cegléd és a kunok

Posted by

Szabad városok, hiteles írások

Az Újnépszabadság sorozata az ellenzéki összefogás nyomán felszabadult városok életével foglalkozik. Helyi tudósítók jelentése alapján beszámolunk a másik Magyarország eseményeiről, híreiről.

Cseh Éva

(Érd) Szösszenet: Ki sem kell menni a lakásomból, az ablakomból egy realista filmet látok. Itt Érden a Simító utcában, na nem azon a részén, ahol az iskolába viszik a szülők a gyerekeiket porfelhőben, kátyúban , hanem a zsákutca részén, az önkormányzati választások előtt hatalmas iramban társasház építésébe kezdett a rossz nyelvek szerint egy fideszes érdekeltségű építési vállalkozó. Majd egy lakást szintén gyors iramban felújítottak, s oda költözött egy szintén fideszes hölgyemény. A terület egyébként jogilag családi házas övezet, már a mi tíz lakásos társasházunkat is nehezen fogadták el tíz évvel ezelőtt az ott élők. Ez csak a bevezetésMondhatom úgy is, hogy csupán szájról – szájra terjedő híresztelés.? ) Most viszont jönnek az igazi hírek, amit az ablakomból láthattam, láthatok. Szóval a Simító utca ezen zsák szakaszát a fideszes önkormányzat a választás előtt két héttel, őrült iramban lebetonozta, szuper utat épített, persze a nagy forgalmú részével nem foglalkozott, még járdát sem épített az erre járó iskolás gyerekeknek. S most az ablakomból mit látok? A társasház építése leállt, olyan két emeletnyi falat már felhúztak, közben meg mellette hatalmas iramban dolgoznak a gépek, s épül egy áruház, amelynek tulajdonosaival nyolc év alatt nem tudtak dűlőre jutni a fideszesek, s hagyták inkább patkány, meg parlagfű fészeknek. Érd szabad városának önkormányzata /az új nem fideszes / szinte pillanatokon belül megegyezésre jutott. Én meg kinézve az ablakomon azt látom, hogy mivel már nem csorog a pénz a fideszes társasházba, még ha felépül is akkor sem lesz aki megvegye. Mert láthatja, hallhatja az áruház raktárának falát, meg hallgathatja a ledobált ládák zaját. Én viszont örülök, mert rendezettebb lesz a környezetem, két nagy élelmiszer áruházba is eljuthatok két perc alatt, arról nem beszélve, hogy a lakásom értéke is jó néhány millával megnövekszik. Most már csak azt várom, hogy a Simító utca felém eső része is kapjon beton “köpönyeget.”)))

Kőhalmi Dezső
(Cegléd) Kecse Somogur András “Gyökereink” című minitárlatának megnyitóján január 16-án Cegléden a Bern kávézóban, még sámándal is elhangzott Horváth Szilvia és Szoboszlai Csaba jóvoltából. A kiállításon megjelent Varga Ferencné Szank polgármestere, valamint férje Varga Ferenc kiskunkapitány, és Szépe Ferenc kiskunkapitány. A remek zenei betétet követően dr. Kürti György a Kossuth Gimnázium ny. igazgatója, földrajz-biológia szakos tanár tartott előadást „Cegléd és a kunok” címmel. Kürti tanár úr elmondása szerint a helytörténeti iratok között nem sok utalás lelhető a kunok ittlétére. Róluk mindössze néhány középkori oklevélben találhatunk utalásokat, azonban annál beszédesebbek a két világháború között készült ceglédi és környékbeli térképek kun eredetű helység-, dűlő- és határrész nevei. Ilyenek például: Csemő, Törtel, Értem dűlő (Értemen belüli és Értemen Kívüli), Gógány, Ludány, Ecsed, Árbóc, Hangács és Mizse. A földrajzi etimológiai szótár ezeket kun-besenyő eredetűnek mondja. Kun László királyunk édesanyja a Szejhán nevű kun fejedelem leánya volt s a király felváltva egymás ellen játszotta ki a kun és a magyar nagyurakat. László király a kun szálláshelyeket látogató kőrútja során több oklevelet is adott ki, amelyek általában földadományozásokról szóltak. Két ilyen oklevélben említik meg először városunk eredeti nevét 1290. március 5-én, illetve 6-án „Kelt Cegléd mellől” datálással. Bár az igazsághoz tartozik, hogy akkor több ilyen helység volt hazánkban, ám az útvonalból következtetve alaposan feltételezhető, hogy a dokumentumok a mi településünknél születettek. A Cegléd környéki helységnevek kun eredetét erősiti, hogy a szerencsétlen sorsú királyt három kun főúr gyilkolta le, s kettejük neve ismert, amit a környékbeli földrajzi nevek is őriznek: Törtel és Árbóc. A királygyilkosokat pedig a tetthelyen lévő Mizse nevű nádor négyeltette fel. Egy 1368-as oklevél tanúsága szerint a Cegléd határát birtokló klarissza rendi apácák panaszolják a királynak, hogy miért adott a földjeikből egy darabot oda a kunoknak. Egy 1382-ben kelt oklevélben pedig a király megtiltja a kunoknak, hogy Cegléd, Kecskemét és Nagykőrös városok tölgy erdejét használják. (Úgy látszik a falopás már akkor is dívott!) . Az előadást követően – a korábban más kávézóban szervezett igényes rendezvényeit ide telepítő – Zsadonné Kiszely Margó beszélgetett a kiállító művésszel, aki elmondta többek között a Somogur művészneve eredetét. Amit a tatárok elől menekülő és 1239-ben hazánkba letelepülési engedélyt kapó kunok fejedelme, Kötöny fivérének nevéből „kölcsönzött” a grafikus. Megtudtuk azt is, hogy a bemutatott nyolc kép többsége azért ábrázol korabeli ruhát viselő kunokat, mert az alkotó családfakutatása során tudta meg, hogy családneve kun eredetű. A Kecse az úgynevezett óvónevek jelentésével bír és magyarra fordítva annyit tesz: éjszaka, vagy este született. A magyar és a török hitvilághoz hasonlóan a kunok is óvóneveket adtak hajdan a gyermekeknek az ártó démonok félrevezetése végett.