Posted by Szabad városok, hiteles írások
Az Újnépszabadság sorozata az ellenzéki összefogás nyomán felszabadult városok életével foglalkozik. Helyi tudósítók jelentése alapján beszámolunk a másik Magyarország eseményeiről, híreiről. A tisztességes újságírás szabályait követjük. Az itt közölt cikkek nem egyoldalúak, nem propaganda közlemények.
(Újpest) Több olvasónk is jelezte, hogy kénytelen alternatív közlekedési megoldást találni, mert a Vác és Budapest között közlekedő s70-es vonat vezetőjének szerda reggel útközben lejárt a munkaideje, ezért a vonat Rákospalota-Újpest állomáson megállt. A képen a 7:32-es vonatról leszállított utasok Rákospalota-Újpest állomáson |
Fotó: Olvasónk, Marcell / Index
(Ózd) A világháborúk hőseire emlékeztek Szentsimonban a Don-kanyari áttörés évfordulóján. A résztvevők a szentmisét követően a templom kertjében fejezték ki tiszteletüket azon katonák előtt, akik a végsőkig kitartva küzdöttek, és akik közül nagyon sokan odavesztek a mínusz harminc-negyven fokos hidegben.
Az 1943-as Don-kanyari áttörés évfordulóján idén is megemlékeztek az I. és a II. világháború elesett hőseiről Szentsimonban. A településrész templomában megtartott szentmisét Szőke Gábor plébános celebrálta, aki prédikációjában szenteknek nevezte azokat a katonákat, akik a végsőkig harcoltak, és életüket áldozták a hazáért.
„Tették a dolgukat, tették azt, amire hivatottak voltak. Mi adott nekik erőt? Mi volt nekik a hősies helytállásukban az erőforrásuk? Hallottuk a szentleckéből: a szeretetben nincs félelem. Ott volt az a szeretet, amely dobogott, amely lüktetett a hazáért, és azokért, akiket otthon hagytam” – fogalmazott Szőke Gábor, plébános.
A szentmisét követően a résztvevők a templom kertjébe gyűltek, hogy megnézzék a szentsimoni gyerekek által előadott műsort. A fronton harcoló katonák és otthon maradt családjuk keservét jelenítették meg. Ezután Farkas Péter Barnabás, alpolgármester mondott beszédet, emlékezve a doni hősökre.
„Értelmet az ő haláluk akkor nyer, hogyha mi emlékezünk. Ez a mi felelősségünk. Hogy emlékezzünk rájuk, emlékezzünk tetteikre, és hogy mekkora áldozatot vállaltak fel. Amin keresztül mentek: a borzalmak, a hideg, a fájdalom mind semmi volt ahhoz képest, ami a legszörnyűbb. Hogy mindezt saját hazájuktól távol kellett elszenvedni” – mondta beszédében Farkas Péter Barnabás, alpolgármester. Ezt követően Kellóné Mezőtúri Márta, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke is megosztotta a jelenlévőkkel gondolatait.„Történelmünk leggyászosabb és legértelmetlenebb vesztesége az 1943-as doni katasztrófa – mondta.
A képen a megemlékezés. Az ózd.hu fotója
(Szentendre) Napra pontosan három hónappal megválasztása után volt a városi tévé vendége hétfőn Fülöp Zsolt. A polgármester A Hét embere című műsornak adott interjújában elmondta: az októberi önkormányzati választás után az új városvezetés első feladata az átadás-átvétel, a következő évek feladatainak és az előző vezetés korábban hozott döntéseinek megismerése volt. Mint mondta, a folyamat lezárult, ebben az évben pedig egy újfajta városvezetést építenek fel, ennek kidolgozása megkezdődött. A város pénzügyi helyzetéről szólva Fülöp Zsolt emlékeztetett, hogy 300 millió forintos kasszával vette át a várost Verseghi-Nagy Miklós korábbi polgármestertől, ez két héttel később bőven 200 millió forint alá ment. Az első intézkedések között említette, hogy Szentendre legnagyobb cégének, a Városi Szolgáltató Zrt-nek a hitelkeretét 100 millió forinttal kellett megemelni, hogy elkerüljék az újabb pénzügyi nehézségeket. Hozzátette: világossá vált, hogy az előző városvezetés idején folytatott ingatlangazdálkodást nem lehet folytatni, mert évente 900 millió forint értékű városi vagyont szerinte nem szabad eladni. Mint mondta: ennek következményei is lesznek az idei költségvetés szempontjából, amelynek tervezése még tart. Elég fájdalmas intézkedések elé nézünk, legalábbis úgy néz ki, de szeretnénk felvállalni ezt. Nehéz dolgok lesznek, de szem előtt tartjuk azokat a pontokat, amiket a választási programunkban sarokpontokként jelöltünk ki. Fülöp Zsolt szerint kiemelten kell foglalkozni az új belvárosi kerékpáros híd ügyével is. Elmondása alapján ez legalább 2017 óta húzódik, azonban a közvéleményhez eddig csak nagyon kevés információ jutott el a tervekről és a lehetséges hídhelyszínekről. Emiatt erről szóló plakátokat helyeztek ki a 11-es út mentén, a város honlapján pedig minden információ elérhető a fejlesztésről. Lakossági fórum és Facebook-kampány is lesz, tervezik egy 12 oldalas, csak a híddal foglalkozó városi újság kiadását, valamint egy véleményformáló szavazás elindítását is, utóbbi jogi előkészítése már elkezdődött – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a városvezetés január 31-ig biztosan nem tud a szentendreiek megkérdezése nélkül dönteni az új kerékpáros híd megépítéséről.
A képen a polgármester. A városi TV felvétele
