Az angolna síkos

Posted by

Kulcsár László
Végigszenvedtem Orbán mai nemzetközi sajtótájékoztatóját. Szenvedtem, mert kiderült, hogy az igen tisztelt hazai és külföldi kollégák (feltehetően meghatódottságuk okán) képtelenek voltak konkrét, tömör, velős kérdéseket intézni a házigazdához.
Holott lehetett volna, és akkor az előadó nem kapott volna lehetőséget arra, hogy hosszas (egyik-másik a 10 percet is meghaladta) fejtegetésekbe bocsátkozzék a konkrét válasz helyett. Kedves és tisztelt Kolléganők, Kollégák, szíveskedjetek sürgősen megtanulni kérdezni, mert a mai teljesítményetek, bizony, minősíthetetlen volt. Sajnálom, hogy ez kellett írnom, de nem rejthettem véka alá szakmai véleményemet.

Radnai György

Ma „rendkívüli” és kimerítően hosszú, több mint két és fél órás sajtóértekezletet, un. kormányinfót tartott Orbán Viktor miniszterelnök. A rendkívüli az volt, hogy a korábbi megszokott gyakorlattal szemben nemcsak a rezzenéstelen „arcú” mikrofonállványok kérdezhettek, hanem a gondosan kiválasztott meghívottak közül bárki, pontosabban szólva, akire a Magyar Foci Állócsillaga (MaFoÁll) és a volt CEU-s (állandóan hazudozó) kolléga engedékenyen rámosolygott.
Az Infó „LOPTOK”-tábla-mutogatás, pulpitus-foglalás, fülsértő füttyszó, Kövér László féle rendre utasítás és szómegvonás, magyar zászlóval történő eltakarás és más megszokott botrány nélkül lezajlott.
A hazai és a nemzetközi sajtó képviselői rendben és békésen elhagyták a kolostor épületét, miközben a kremlinológusok nyakatekert értékelésekbe kezdtek, hogy még a lapzárta előtt leadhassák elemzésüket.
A „Nélküled” dal az eseményen NEM hangzott el.
Megint bebizonyosodott: “ne azt figyeljék, amit mondok…

Horváth G. György

Nem szerepeltek túl jól (eufemizmus) az un. ellenzéki újságírók. Ők azok, akik rendszeresen tanítanak bennünket és a pártokat, hogyan kell integrálni az erőket a fennlló hatalom ellen – de ők maguk mintha nem lennének képesek. Bizonyára mindegyikük úgy gondolta, hogy na, azután az ő kérdései igazán ütősek – de Orbán lényegében leiskolázta őket: ha kellett, hazugsággal, ha kellett, mellébeszéléssel – de őt azután így megfogni nem lehet. Sokkal jobban össze kellett volna hangolniuk a fellépéseiket. Egy példa:
a szokásos hazugsággal csúszott ki az érdemi válasz elől:
“Semmit sem írtam alá, ami a KESMA létrehozásáról döntött volna – folytatta az Indexnek adott válaszát a miniszterelnök. Ez egy magánalapítvány, aminek a működését nem a kormány feladata értékelni. Orbán így ezt a kérdést szeretné eltolni magától.”
Ezek után a következő kérdezőnek erre kellett volna visszatérnie. Akár úgy, hogy mit gondol a miniszterelnök, ki veszi be ezt a maszlagot – vagy csak úri modorban felsorolni, hogy ezek a lapok a fogadott családhoz tartoznak, milyen magánszemély az, aki a lapját ingyen ajánlja fel – s miért kellett nemzetstratégiai ügynem minősíteni, ha nem azért, hogy még a baráti versenyhivatal se vizsgálhassa az ügyet.
S azután ezt a témát lehetett volna átkötni a Tiborcz ügyre. Jól tudható, hogy Orbán bevállt kommunikációs panelje, hogy dehogy van itt korrupció, ő azután nem tűrné, hogy a gazdaság beavatkozzon a politikába – ami így persze igaz, hiszen épp az a helyzet, hogy a politika (Orbán) teremti meg a maga gazdasági hátországát.
Az angolna síkos, kézzel nem – csak hálóval lehet megfogni. Jövőre pedig lehet újra próbálkozni…

Hírklikk

Készen állok a következő miniszterelnök-jelöltségre – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő kérdésre válaszolva évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján csütörtökön, Budapesten.
Közölte: bár a Fideszben még nincs döntés a nagyobbik kormánypárt 2022-es országgyűlési választásokon induló miniszterelnök-jelöltének személyéről, „én viszont készen állok”.
Azt mondta, 2019 az európai parlamenti és az önkormányzati választás éve volt, azonban a kampányidőszak véget ért. A kormány politikai kampányban legközelebb 2022 januárja után vesz részt, addig minden idejét a kormányzásra, az „aprómunkára” összpontosítja.
24.hu
Pető Péter
A miniszterelnök által tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatóra – az idei első Kormányinfóra – azok a belföldi szerkesztőségek kaptak meghívást, melyek munkatársai rendszeres meghívottai, résztvevői az év közben megtartott Kormányinfóknak– írja Havasi Bertalan közleményében. A miniszterelnök sajtófőnöke arra reagált, hogy az évente egyszer megtartott Orbáninfóra (hasonlóan a Direkt36, az Átlátszó és a Mérce tudósítóihoz) nem engedték be a 24.hu munkatársait, majd Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a tájékoztatón azt hazudta, ennek oka az volt, hogy munkatársaink nem értek időben a helyszínre.Havasi kiadott nyilatkozatának indoklásával tehát legalább azt megerősítette, hogy Kovács a széles nyilvánosság előtt hazudott arról, miért nem mehettek be kollégáink, hiszen a sajtófőnök egészen más okot jelöl meg indokként arra, ha valakit nem hívtak meg. Ez pedig a rendszeres részvétel hiánya az évközi, Gulyás Gergely által celebrált Kormányinfókon.Tehát a miniszterelnök sajtóirodája azt gondolja sajtószabadságnak, hogy

  • egy médium nem döntheti el autonóm módon, mikor, milyen formában kíván tájékoztatni egy adott eseményről. Bár a 24.hu rendszeresen beszámol a Kormányinfókról, mivel ezt rendszerint nem a helyszínről teszi, nincs joga arra, hogy Orbán Viktor évi egyetlen, nem kizárólag a kormánymédiát helyzetbe hozó sajtótájékoztatóján feltegye a kérdéseit.
  • Az adott médium nem döntheti el, mikor kíván kérdezni, így azt sem mérlegelheti, hogy Gulyás heti performanszát egyenrangúnak tartja-e a miniszterelnök ritkaságszámba menő megszólalásaival.
  • A miniszterelnök sajtóirodája nem azért van, hogy gondoskodjon arról, hogy a lehető legtöbb embert elérő médiumok jelen lehessenek az eseményen, hanem azért, hogy kiválassza az év közben szerinte megfelelően viselkedő médiumokat, amelyeket aztán telefonon értesít a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról. Ahol végül számos médium munkatársa annak ellenére sem tehette fel a kérdéseit, hogy végigülte a tájékoztató – szemben azzal, amit Havasi Bertalan állít, hogy „senki nem maradt le semmiről”.
  • Évente egyszer válaszol kérdésekre a miniszterelnök, s érdemeként említhető többórás kitartása, mintha elméletileg lenne kizárt, hogy akár csak negyedévente megtisztelje a magyar embereket azzal, hogy felel valódi újságírói kérdésekre, amelyeknek köszönhetően kiderülhetne, mit gondol létező politikai konfliktusokról, botrányokról, az országot évtizedig vezető párt helyzetéről és így tovább.

Nyilván mi mást gondolunk a sajtó szabadságáról, ám ez eszmei vita. Arról azonban lehetetlen vitázni, hogy szabad-e hazudni.

A miniszterelnök által tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatóra – az idei első Kormányinfóra – azok a belföldi szerkesztőségek kaptak meghívást, melyek munkatársai rendszeres meghívottai, résztvevői az év közben megtartott Kormányinfóknak

– írja Havasi Bertalan közleményében. A miniszterelnök sajtófőnöke arra reagált, hogy az évente egyszer megtartott Orbáninfóra (hasonlóan a Direkt36, az Átlátszó és a Mérce tudósítóihoz) nem engedték be a 24.hu munkatársait, majd Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a tájékoztatón azt hazudta, ennek oka az volt, hogy munkatársaink nem értek időben a helyszínre.Havasi kiadott nyilatkozatának indoklásával tehát legalább azt megerősítette, hogy Kovács a széles nyilvánosság előtt hazudott arról, miért nem mehettek be kollégáink, hiszen a sajtófőnök egészen más okot jelöl meg indokként arra, ha valakit nem hívtak meg. Ez pedig a rendszeres részvétel hiánya az évközi, Gulyás Gergely által celebrált Kormányinfókon.Tehát a miniszterelnök sajtóirodája azt gondolja sajtószabadságnak, hogy

  • egy médium nem döntheti el autonóm módon, mikor, milyen formában kíván tájékoztatni egy adott eseményről. Bár a 24.hu rendszeresen beszámol a Kormányinfókról, mivel ezt rendszerint nem a helyszínről teszi, nincs joga arra, hogy Orbán Viktor évi egyetlen, nem kizárólag a kormánymédiát helyzetbe hozó sajtótájékoztatóján feltegye a kérdéseit.
  • Az adott médium nem döntheti el, mikor kíván kérdezni, így azt sem mérlegelheti, hogy Gulyás heti performanszát egyenrangúnak tartja-e a miniszterelnök ritkaságszámba menő megszólalásaival.
  • A miniszterelnök sajtóirodája nem azért van, hogy gondoskodjon arról, hogy a lehető legtöbb embert elérő médiumok jelen lehessenek az eseményen, hanem azért, hogy kiválassza az év közben szerinte megfelelően viselkedő médiumokat, amelyeket aztán telefonon értesít a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról. Ahol végül számos médium munkatársa annak ellenére sem tehette fel a kérdéseit, hogy végigülte a tájékoztató – szemben azzal, amit Havasi Bertalan állít, hogy „senki nem maradt le semmiről”.
  • Évente egyszer válaszol kérdésekre a miniszterelnök, s érdemeként említhető többórás kitartása, mintha elméletileg lenne kizárt, hogy akár csak negyedévente megtisztelje a magyar embereket azzal, hogy felel valódi újságírói kérdésekre, amelyeknek köszönhetően kiderülhetne, mit gondol létező politikai konfliktusokról, botrányokról, az országot évtizedig vezető párt helyzetéről és így tovább.

Nyilván mi mást gondolunk a sajtó szabadságáról, ám ez eszmei vita. Arról azonban lehetetlen vitázni, hogy szabad-e hazudni.