UTAZUNK

Posted by

Szűcs Gábor Róbert
Délután kiderült, hogy kihíztam a cipőmet.
Merthogy csomagolunk, mert hogy elutazunk szilveszterre, csuhaj. Nem szeretek olyan országba menni, amelynek nem tudom a nyelvét, sőt, nem is beszélem. Olaszul például nem tudok, de folyékonyan beszélek, csak az a gond, olyankor olaszul is válaszolnak, ami udvariatlanság.
De most Krakkóba megyünk, lengyelül csak annyi tudok, oszamdesunt pencs, azt is így fonetikusan. Ez azt jelenti, hogy nyolcvanöt, egyetemista koromban tanultam a Rákóczi úti Vasedényben, ahol eladóként kerestem meg a télikabátra valót, és a világ összes nyelvén mindent eladtam a turistáknak, a kollégák a vállukon hordoztak, és marasztaltak, legyek én az első diplomás vasedény.
Viszont már nem tudom, mi került nyolcvanötbe. De még azért tudom, hogy dzsinkujem barco, meg prose barco, Meg cstiri pivá proszim, de az szlovákul van.
Szóval, csomagolunk.
Képzeljétek, találtam olyan inget, amit úgyszólván be tudok gombolni a hasamon, pedig a múlt héten volt rajtam. Igaz, hogy mikor begomboltam, két alsó gomb úgy lőtt ki, mint a parittya, platty. Az is probléma, hogy a kedvenc pulóverem a mellkasom alatt ér véget, úgy nézek ki, mint egy félkész bajadér, kacér mellénykében.
A félmagas szárú cipővel megverekedtem. Ő győzött.
Aztán kivettem belőle a betétet, és felajánlottam a döntetlent. Vinni kell egy gálacipőt is, mert szilveszteri vacsora lesz, bár ezt nem egészen értem, mert nem cipővel fogom enni a zsemlemorzsát, ami lehet,hogy nem lengyelül van, de tisztára úgy hangzik.
Busszal megyünk,jól ismerem az ilyen utakat, a legnagyobb élmény, mikor megállunk egy benzinkútnál, a vécénél olyan forgó izé van, pénzt kell bedobni és a acélrúd úgy vág tökön, hogy három napig befelé pisilsz.
BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!

Kép: Lengyel kocsma