Összefoglaló – önmagamnak

Posted by

Pogány Ira

A Sissit nem döntöttük meg, de azért jó tüntetés volt Az ember tragédiája írójáról elnevezett téren. Ennél jobbakra csak a Milla kezdetéről emlékszem, meg a Schilling rendezte tanártüntetés. Erőteljes, profi és – ami nagyon fontos – rövid beszédek (Pintér! Mácsai! Karácsony Gergely a szabadságról! – de mások is jók voltak). Skandálható és igaz jelszó: A kultúra nemzeti alap!
Köszönet a szervezőknek, hatalmas munka lehetett! Eljöttek a fiatalok, komolyan vették, hogy most a torkunkra készül lépni a ner. Lehet, hogy ezt-azt kivették a törvénytervezetből, de lesz másik, még gonoszabb, és mindenképpen megosztóbb törvény. Ezt mindenki tudja már.
Jó tüntetés volt, de egy kicsit túl békés, túl jó hangulatú ahhoz képest, hogy nem egy-két színház sorsáról, hanem a teljes magyar kultúráról és annak művelőiről és terjesztőiről van szó: tanárokról, óvó nénikről, színészekről, zenészekről, táncosokról, bohócokról, bábosokról, költőkről, könyvkiadókról, díszlet- és jelmeztervezőkről, rendezőkről, dramaturgokról, drámapedagógusokról, filmesekről is stb., stb. Mindazokról, akik megkísérlik megmutatni nekünk a végtelenül sokszínű élet egy-egy darabkáját. Rengeteg energia kell majd a következő, ennél keményebb tüntetésekhez és más megmozdulásokhoz, mert tudjuk, hogy nincs vége.
Csak összefoglaltam magamnak a mai estét. Sokan voltunk, nem láttam drónt fölöttünk, nincs tévém, kíváncsi vagyok, mit tudott meg-mit nem a tévét néző ország. És esni is csak akkor kezdett, amikor már széledtünk szét, majdnem tavaszias volt az idő.