Pontos kép a gazdasági növekedésről

Posted by

 

Katona Tamás

A globális gazdaság tavaly az előzetes adatok szerint a korábbi évekétől némileg elmaradó dinamikával bővült. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint az egyesített GDP növekedése a múlt évben 3,6% volt, ami 0,2 százalékponttal kisebb az előző évinél. Az IMF az idei évre is további lassulást, 3%-os, míg jövőre 3,4%-os összesített GDP növekedést vár a világgazdaságban.
Ez 2019-re számottevő, 0,7 százalékpontos csökkenést jelent a szervezet 2018 őszi, míg 2020-ra 0,2 százalékpontos csökkenést az idei tavaszi prognózisához képest.
A politikai természetű kockázatok, a regionális konfliktusok, a konjunktúra változása következtében az idei kilátásokat az elemzők többsége kedvezőtlenebbnek ítéli a múlt évinél. 

A fejlettországok egyesített bruttó hazai terméke a múltévben 2,3%-kal emelkedett a megelőző évi 2,5%-ot követően. Az OECD országaiban az idei harmadik negyedév ennél szerényebb eredményt hozott: az egyesített GDP 0,3%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 1,6%-kal a múlt év azonos évnegyedévéhez képest. Az OECD tagországain belül a legfejlettebb országokat jelentő G7 csoport /Amerikai Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország,  Kanada/ hasonló növekedési ütemet ért el: azegyesített GDP 0,3%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 1,6%-kal a múlt év azonos évnegyedéhez képest. Az Amerikai Egyesült Államokban – a megelőző évi 2,2%-kal szemben – 2018-ban 2,9%-kal bővült a gazdaság. Ezt követően az idei harmadik negyedévben az amerikai bruttó hazai termék 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 2,1%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Igen szerény növekedés tapasztalható Japánban, ahol évtizedes távlatban küzdenek a stagnáló gazdasággal. A 2017. évi 1,9%-ot követően a múlt évben 0,8%- kal emelkedett a bruttó hazai termék, míg az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,1%, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,4% volt a növekedési üteme. Kanadában érzékelhető volt a lassulás: a bruttó hazai termék volumene 2017-ben 3%-kal, míg a múlt évben 1,9%-kal emelkedett; az idei harmadik negyedévben 1,7% volt a növekedés mértéke. Izraelben az idei harmadik negyedévben a GDP volumene 3,3%-kal, a Koreai Köztársaságban 2%-kal emelkedett. Némi lassulást regisztrált a statisztika a kínai gazdaságban: a múlt évben 6,6%-kal nőtt a bruttó hazai termék szemben az előző évi 6,8%-kal; 2019 harmadik negyedévében pedig még visszafogottabb ütemben, 6%-kal emelkedett a GDP az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az indiai gazdaság kiemelkedő ütemben bővült: 2017-ben 6,7%-kal, míg a múlt évben 7,1%- kal emelkedett a GDP volumene; az idei harmadik negyedévben ennél szerényebb ütemben, 4,7%-kal nőtt a bruttó hazai termék. 2019 harmadik negyedévében Brazília bruttó hazai terméke 1,2%-kal, Chiléé 2,8%-kal, Indonéziáé 5,1%-kal, Törökországé 0,5%-kal nőtt, míg Mexikóé 0,2%-kal visszaesett.

Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, és – a várakozásoktól elmaradva – 1,4%-kal a megelőző év azonos időszakához képest. Az eurózónában 0,2%-kal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 1,2%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb teljesítményt nyújtó német gazdaság a harmadik negyedévben 0,1%-kal bővült az előző negyedévhez, és 0,5%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az euróövezet másik két nagy gazdaságában is megtorpant a növekedés: Franciaország bruttó hazai terméke 0,3%-kal haladta meg az előző negyedévit, és 1,4%-kal az egy évvel korábbit. Az olasz GDP változása még ennél is alacsonyabb mértékű volt, 0,1%-kal emelkedett az előző negyedévhez és 0,3%-kal a múlt év azonos negyedévéhez képest. A brit gazdaság a Brexit által előidézett bizonytalanság következtében megtorpant: az Egyesült Királyság bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

A magyar gazdaság harmadik éve kiemelkedő dinamikával bővül. A 2016. évi szerényebb, 2,3%-os ütemet követően 2017-ben már érzékelhető volt a 2014-2020 évek középtávú uniós ciklusában erőltetett ütemben lehívott, illetve a hazai költségvetésből megelőlegezett jelentős források élénkítő hatása. Ennek megfelelően tavalyelőtt – a KSH korrigált adatai szerint – 4,5%-kal, a múlt évben 5,1%-kal emelkedett a bruttó hazai termék volumene. Az idei első negyedévben folytatódott a kiemelkedő növekedési ütem: – szezonálisan és naptár hatással kiigazított adatok alapján – 1,4%-kal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 5,2%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Ez a növekedési ütem az Európai Unióban az egyik legmagasabb volt. Ezt követően a második negyedévben a bruttó hazai termék 1,1%-kal nőtt az előző negyedévhez, és ismét 5,2%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint ez az Európai Unió tagországai között a legmagasabb növekedési ütem. A harmadik negyedévben a GDP 1,1%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 4,8%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az első három negyedévben a bruttó hazai termék volumene 5%-kal haladta meg az egy évvel az előtti értéket.

A magyar gazdaság e jelentős dinamika mellett is ellentmondásos képet mutat. Ráadásul van egy statisztikai módszertanból adódó felülértékelési hatás is. Mive la bruttó hazai termék a nemzeti számlák vezetésének alapelvét követve a reálgazdaság teljesítményét a kibocsátott számlák alapján veszi számba, az alapos feltételezések szerinti jelentős túlszámlázás torzítja a GDP volumenét,azaz a növekedési ütemet a korrupciós tényező is emeli. Így a statisztikában kimutatott dinamika különösen a beruházások esetében számottevő mértékben felülértékelt lehet, ami a valóságosnál akár több tized százalékponttal nagyobb GDP indexet mutat.