Egy új uralmi dimenzió felbukkanása

Posted by

Pokol Béla
A mai modern emberek számára az anyagi körülményeik fontosak a mindennapi életük biztosítása közben, és ez az, ami a legtöbb ember gondolatában mindig ott van. A jobb módúaknak csak az agyuk hátsó fertályában, de a biztonságuk megingásával itt is előrelép.
Pedig a modern ember és társadalmi közösségei a fizikai-biológiai létrétegükre, az anyagi környezetükre csak „ráülnek”, és a sajátlagosan emberit és társadalmit csak az e feletti értelmi szerveződésük jelenti.
Az évezredek sokaságában ezt a nyelvi, gondolkodásbeli felépüléssel és továbbadással hozták létre, és e közben a mai korban ismert technológiai alapjainkat jórészt már függetlenné tették a közvetlen fizikai-biológiai környezetünktől. E függetlenség mellett azonban felépültek azok a sajátlagosan társadalmi „értelmi gépezetek”, melyek az egyre fejlettebb társadalmi szintet biztosítják. Ezek az egyre kiterjedtebb jogi normák és működtetésük rendszere, az informálódást biztosító sokrétű tömegmédiák rendszere, a felhalmozott értelem ismereteinek, normáinak és gondolkodástechnikáinak továbbadási oktatási rendszerei stb. stb. Így, aki ma már ezeket az értelmi gépezeteket erőteljesebben a befolyása alá tudja vonni, az uralni tudja az adott társadalom szerveződését, és nem kell már katonailag meghódítani, rendőrileg uralni az alávetett társadalmakat.
Erre az utóbbi évszázadban az európai és a tágabb nyugati civilizációs térségeinek országaiban a kibomló tömegmédia adta a fő eszközt, és a médiahatalom felépítése adta az uralom biztosításához a valamikori katonai hadseregszervezés utódát. Ám napjainkra a plurálissá vált médiafelületek, nem utolsósorban az internet és ezen a youtube illetve a közösségi média sok-sok felülete már nem teszik lehetővé a társadalmak teljes értelmi gépezetének kézbentartását egyetlen befolyásos uralmi csoportnak sem. Ám az e mögötti és napjainkra már fő értelemtermelővé előlépett egyetemi szféra, ezen belül is a társadalom vezetésének információit illetően középponti jelentőségű társadalomtudományi és jogi egyetemi szektorok feletti befolyás pótolni tudja a valamikori médiahatalmon keresztüli uralmi eszközöket. A társadalom hatalmi vezérléséhez a fő erőforrásokat jelentik a mai nyugati civilizációs térség országaiban a társadalmi szerveződés részleteiről tudást felhalmozó szociológia egyetemi és akadémiai kulcspozíciói, és ezek legalább egy részének megszerzése. Ugyanígy a politológia, a jog, ezen belül főként alkotmányjog és a nemzetközi jog intézeteinek uralása, a közgazdaságtan nézeteit illetően legalább a média felé továbbító, ismeretterjesztő részlegek pozícióinak uralása stb. Helmut Schelsky, német szociológus már 1975-ben írt erről az uralmi dimenzióról, igaz, hogy ő tévesen az egész értelmiség uralmának létrejöttét olvasta ki ebből. (Más összefüggésekben ugyanezt írta le épp akkor Szeléyi Iván Magyarországon.) Pedig nem, és az értelmiség, ezen belül főként a társadalomtudományi/jogászi értelmiség csak toborzási terepet ad az uralmi ambíciókkal rendelkező milliárdosoknak, befolyásos tőkéscsoportoknak, hogy kihasználják az egyes országok és tágabb régiók uralom alá vonásához az társadalmak értelmi szerveződési központjain keresztüli befolyás mechanizmusait. De hol vagyunk már a Schelsky idejében még meglévő információs széttagoltságtól, amikor ma már az információs technológia korába lépve az egész világot behálózó távkommunikációs konferenciákon folyamatos értelmiségi világszerveződések tudnak működni, ha van az a milliárdos, aki erre százmillió dollárokat tud áldozni.
Napóleonnak még katonák százezreire és tehetséges tábornokok tucatjaira volt szüksége ahhoz, hogy megkísérelje Európa uralom alá vonását. Ma egy tőkeerős kis csoport vagy akár egy okos milliárdos, ha évek alatt már fel tudott építeni egy hálózatot egyetemi emberekből egy tucat európai országban, akik másodvonalként maguk körül húsz-harminc kipróbált egyetemi jogászt, szociológust, közgazdász, politológust és jogfilozófust szerveztek meg, akkor ez az alig néhány ezres, egész Európát átfogó hálózat ellenállhatatlanul tudja uralni az irányítása alatt Európa gondolkodását. A közvéleményben terjesztett jogi, alkotmányjogi nézetek, a politológiai magyarázatok, a gazdasági trendek magyarázatai, a föld klímájának jövővíziói, drámák konstruálása, vagy éppen tényleg meglévő drámák visszafojtása és közvélemény figyelme elől eltüntetése mind lehetséges ezen az úton.
Ma már, aki a társadalmi uralmi technikákat akarja tanulmányozni, az nem elégedhet meg a pártok és a tömegmédia domináns csoportjainak feltárásával, hanem az egyetemi/akadémiai szektor felé kell fordulnia. Itt persze a legnagyobb fontossággal bírnak a technikai és műszaki tudást kezelő és fejlesztő egyetemi szektorok, de a társadalmi uralom és vezérlés szempontjából a hatalmi erőforrásokat kezelő részlegeket a társadalomtudományi és jogi kari intézek jelentik Ha ezekben ki tud alakulni egy hatalmi csoport hálózatba szervezett képződménye a bevont bizalmi egyetemi emberek tartós összefogásán alapulva, ráadásul Európa országain átnyúló összefogásban, akkor ez az alig néhány ezer fős értelmiségi szerveződés a főhatalmat megközelítő erővel képes Európát uralni. Emlékezzünk Helmut Schelskyre, és figyeljünk erre oda.