Matolcsy Eurázsiája

Szele Tamás
Előre szólok: ez az írás is hosszú lesz, aki nem olvassa végig, az magára vessen. Akkor kezdjünk neki azokkal, akik el is fogják olvasni. Ne tessenek azt hinni, hogy a tegnapi nap legfontosabb politikai eseménye minálunk Putyin budapesti látogatása volt – legalább ilyen lényeges volt az Eurázsia Fórum is.
És ugyanannyira veszélyes is, mint látni fogjuk.
Persze, erről is leginkább Matolcsy nyitóbeszéde kapcsán értesült a művelt közönség, melyet szokás szerint sikerült teljesen félreérteni, vagyis inkább meg sem érteni, valamiféle ártalmatlan agyviharnak hiszi a nagyérdemű a Matolcsy által említett dolgokat, amit már megszoktunk tőle – hát agyvihar, az tény, de 1. nem az ő fejéből pattant ki, 2. a legkevésbé sem ártalmatlan. Akkor először is lássuk, mit mondott Matolcsy mester az Eurázsia Fórum megnyitóján?
„Elkezdődött Eurázsia korszaka, az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik. Az atlanti korszak után egy olyan új több száz éves korszak előtt állunk, ahol az infrastruktúra, az oktatás és a közgazdasági tudás kiemelten fontos lesz, ezért az eurázsiai kontinens országainak szorosabb összefogására van szükség.
Az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét. Furcsa tény, de az euró megjelenése, bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését.
Az euró ugyanis konkurenciát jelent a dollár számára a világ pénzpiacain, az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak az egymás közötti elszámolásban. A hiány korszakának vége, most a bőség időszaka következik, az információ, az energia, a nyersanyagok egyre olcsóbbakká válnak. Eurázsia államai közös pénzt használnak majd a jövőben, amely digitális lesz, az aranyon és az elektromosságon alapul majd.”
Ezt a pénzt jegyezzük meg, erre ugyanis még visszatérünk.
No, akkor: mi is az az Eurázsia? Azt, kérem, maguk csak hiszik, hogy a kontinens a térképről. Politikai értelemben véve az eurázsiai gondolat egy erősen pánszláv, birodalmi eszme, világuralmi célokkal. Szili Sándor tanulmányának alapján:
„Az „eurázsiaiaság- (oroszul – jevrazijsztvo) az 1917 októbere után emigrációba kényszerült orosz értelmiség ifjabb nemzedékeit rövidebb-hosszabb időre rabul ejtő, nonkonformista világnézet, politikai ideológia és mozgalom volt, amely az 1920-as években élte fénykorát. Radikálisan szembefordult a nemzeti múlt európai hagyományaival és kommunista jelenével. Követői egy pravoszláv valláserkölcsi alapokon nyugvó, az egykori cári birodalom keleti szláv népeinek, valamint finnugor, türk, mongol, paleoázsiai, kaukázusi etnikai kisebbségeinek kultúráját harmonikusan ötvöző, autochton civilizációról ábrándoztak, amit „Eurázsiának- neveztek.”
És manapság? Manapság az eurázsiai eszme virágkorát éli Oroszhonban, fő zászlóvivője a nemzetközi identitárius mozgalmakból is ismert szélsőjobboldali-nacionalista-pánszláv ideológus, Alexander Dugin. Voltaképpen nem csak az alt-right, hanem a putyini rendszer ideológiája mögött is az eurázsiai eszme (jó: Amerikában az identitárius oldalát emelik ki) áll, ez igazából a mai szélsőjobboldal eszmerendszerének az alapja. Nagy, nemzetközi konzervatív forradalmat hirdet és visszatérést végső soron a korai feudalizmusba. Lássuk csak, hogyan írt Dugin 2014-ben „Az Orosz Tavasz forgatókönyve” című írásában?
„7. Oroszország azonban nem áll meg ezen a ponton, sőt fokozza tevékenységét Európában, ami már az Európai Konzervatív Forradalom kulcselemének tekinthető. Európa kettészakad: egyes országok az USA mögé állnak, míg mások egyre inkább Oroszországra kezdenek figyelni. A gazdasági válság elleni küzdelem közepette az orosz álláspont egyre vonzóbbá válik számukra. Oroszország védelmébe veszi a több pólusú világ, a kontinentalizmus és az újkonzervativizmus eszméjét (lásd: a Negyedik Politikai Elmélet)
8. Nyugat-Ukrajnában (második Ukrajna) Európa párti (német párti) erők kerülnek hatalomra, enyhülni kezd az oroszellenes politika, miközben egyre távolabb kerülnek az USA-tól.
9. Európában gyengül az amerikai befolyás. Egy NATO-tól független európai haderőt állítanak fel, amelyben a francia és német erők játsszák a vezető szerepet.
10. Egy nagy Kontinentális Szövetség jön létre, Eurázsia és Európa, az Európai Unió és az Eurázsiai Unió Konföderációja. Az oroszok, ukránok és az európaiak már a barikád egyazon oldalán állnak, míg az amerikaiak a másikon. Amerika és a dollár hegemóniája, akárcsak az atlantizmus és a liberalizmus, valamint pénzügyi körök uralma véget ér. Egy új fejezet kezdődik a történelemben. A szlávok újra egyesülnek, de nem Európa ellenében, hanem – egy többpólusú világrendszer keretein belül – vele szövetségben. Lisszabontól Vlagyivosztokig.”
Ja, kérem, ahogy azt Szásenyka elképzeli. Persze az egész világnagy bejzlit Lisszabontól Vlagyivosztokig azért Moszkva és a szlávok irányítják, akinek nincs szerencséje szlávnak lenni, az bajban lesz. Mármost azért az eljövendő birodalom területén lévő államoknak is volna egy-két szavuk ehhez a tervhez, ami az elmúlt öt évben ugyan a legkevésbé sem látszik megvalósulni, de azért több államot is tudok, amely rossz néven venné területének beolvasztását egy szláv impériumba, Törökországtól Iránig, de nézetem szerint az Európai Unió sem tapsolna. Azonban ez a hosszú távú cél, ezért pedálozik a putyini politika és ezt szolgáljuk mi is az ilyen eurázsiai konferenciák rendezgetésével.
Persze mondjuk Törökország ugyanezt török vezetés alatt, az Ottomán Birodalom újjáélesztéseként képzeli el, nekik ugyanannyi esélyük van a megvalósításra, mint az oroszoknak.
Jó, azt látjuk, hogy a legszélsőségesebb jobboldalt istápolgatjuk mi Budapesten, pár guruló cservonyecért, de mi ez, amit a sajtó egy része tévesen „kriptovalutának, kriptopénznek”nevez és amit Matolcsy is emleget?
Ez sajnos csak kilogikázni tudjuk. Ami biztos az az, hogy nem a bitcoinhoz hasonló kriptopénz. Egyszerűen nincs benne blokklánc, ez ugyanolyan pénz, illetve monetáris fikció kéne legyen, mint bármi más, hiszen még alapja is van: arany, elektromosság, esetleg energiahordozók.
De akkor mire jó és mi különbözteti meg a valamikori KGST transzferábilis rubeljétől?
Tessék megkapaszkodni: semmi. Az elmondottak alapján ez maga az új transzferábilis rubel, és a gazdasági Eurázsia – míg politikailag meg nem valósítják, márpedig arra nem fog sor kerülni – az új KGST. Ha mi ebbe belépünk, pont olyan sok haszonnal jár majd számunkra, mint a régi, vagyis kizárólag veszteséget hozhat. Persze a régi is sok előnnyel kecsegtetett, habár kizárólag a Világforradalom győzelme után, mely azonban érdeklődés és komoly szándék hiányában elmaradt. Ez a totális állam is kínál mindenfélét, mármint létrejötte után, bár mondjuk sok előnyt nem látok abban, hogy lehetnénk majd megint Moszkva gyarmata.
De nem nevetgélnék Matolcsy eurázsiai kriptopénzén, nem hinném türk pitykének, több ez egyszerű fantazmagóriánál: veszélyes politikai és gazdasági kísérlet. Az, hogy erre Matolcsy nem jött rá, nem csoda: neki annyi esze van, hogy néhány évvel ezelőtt még azt írta egy szakcikkében (szakcikk vagy cikcakk, itt mindegy), miszerint a 3-D nyomtatók a semmiből, a gondolatból hoznak létre tárgyakat, nem szükséges a nyomtatóhoz anyag.
Mintegy gépesítette a Teremtést.
Matolcsy csak hisz – elhiszi azt a sok színes, tarka és kalandos mesét, amit a szélhámosok és a gazemberek elé tálalnak, beleugrik, amibe lehet, és eddig még mindig kimentették.
Ha azt mondják neki, harminc éves világháborúban élünk: elhiszi.
Ha azt, hogy ennek a vége pánszláv cári világbirodalom lesz: azt is.
Ha azt mondanák neki, hogy a világot alakváltó illuminátus gyíkemberek igazgatják, azt is elhinné.
Igazi alanya, célközönsége minden konteónak.
Csak most ezt az eurázsiai disznóságot nem a szélhámosok tálalták elé.
Hanem a gazemberek.
Ne nevetgéljünk, legyünk óvatosak: ebből még nagy baj lehet.Mert baj már így is van, de bizony elképzelhető a mostaninál nagyobb is.