Kaltenbach Jenő
Október 13-àn az orszàg tisztességes demokrata részének hosszú idő utàn oka volt az örömre. Úgy tűnt az ellenzéki pártok végre megértették, hogy az Fidesz óriàsi, illegitim, anyagi, média és szervezeti fölényével szemben csak akkor van esély, ha egyesítik az erőiket. A vàlasztók régóta vàrtàk ezt és a vàrtnàl is nagyobb sikerrel ajàndékoztàk meg az ellenzéket, illetve az orszàgot.
Sokan már a NER végnapjait vizionàltàk, mondvàn, a Fidesz elindult a lejtőn és a bukàsàt a következő parlamenti vàlasztàs fogja megpecsételni. Abban bíztak, hogy az ellenzéki pàrtok végre eleget tesznek a vàlasztói igénynek, felülkerekednek kicsinyes párt civakodàsukon és felelős politikusként viselkednek.
Nem kellett sokàig vàrni a vàlaszra. Alig telt el két hét és màris szaporodnak a jelei annak, hogy ahelyett, hogy a közös siker pillanatàt kihasznàlva tovàbb erősitenék, àllandóvà tennék alkalmi szövetségüket, màris megjelentek az első repedések.
Sokat vitatkoztam itt a fészbukon azokkal, akik a teljes politikai garnitúràt egy kalap alà véve, kàrhoztattàk, mondvàn, hogy igy, vagy úgy mindenki a NER csendestàrsa. Most sem akarom hinni, hogy ez így van, de lassan kifogyok az ellenérveimből.
(Facebook bejegyzés)