Keljfelkópé!

Posted by

Bedő J. István
Régi-új a hullám: Köves József újra felfedezte a pengős regényt. Ez a ma már antikváriumi vagy inkább múzeumi kincs egy korszakot jellemzett – mondom a fiatalabbak kedvéért. A (2.) háború előtt volt nagy keletje a füzetregényeknek, terjedelme is, ára is állandó volt. A Hajlékony hajléktalan meghaladja a klasszikus 64 (A6) oldalnyi szövegmennyiséget, azonban minden ismérvét tartalmazza.
Hőse (antihőse) túl fiatalon, túl nagy svunggal, túl feszülő nadrággal szalad neki egy túl tüzes csajszinak – ez már önmagában is ígérhetett volna rosszat, hiszen a jó házasságnak csupán egyik eleme a jól működő szex. No, az ifiasszony elég hamar átlendült egy jól kereső ügyvédre, akinek révén totális földönfutóvá tették (együtt) a jó balekot. A piaci csöves lét majdnem legalján lottószerencse éri barátunkat: megtalálja valaki elveszített szelvényét és hatalmasat nyer. A pénzt alaposan megforgatja, majd hajléktalanokból színtársulatot hoz létre, s ennek kapcsán további sikerek is érik, de azért időről időre föltör benne a lelkifurdalás, vajon nem kellene valahogy kompenzálnia a lottóvesztest, akinek a nyereménye az ölébe hullott.
Itt abba is kell hagynom a történet felvázolását, ugyanis akkor már a leendő olvasó megspórolná magának a könyvecske elolvasását. (Holott épp ezt szeretném elkerülni.) Köves – aki az elmúlt néhány évben kiadóvezetőként sokat tett a jó minőségű, de elfelejtett füzetregények újrakiadásáért – a régi-új kisregényformát mai tartalommal töltötte meg. Királyhegyi a gengszterekről írt, Rejtő a légiósokról, vagyis azokról, akik a társadalmon így-úgy kívül léteznek. Az eltiporhatatlan Trunk Tibi életpályája, balszerencséje és szerencséje egyaránt ismerős. De nem irodalmi példákból. A kisemmizett férj, a munkáját vesztő, kannásborral töltekező csöves, a jogszabályok között szlalomozó újgazdag, a pávalány, akit simán lapátra tesznek, amikor már villogni nem lehet vele – ezek mind a szomszédaink. És életük fordulatai is ismerősek.
A hullámvasutazás is klasszikus hozzávalója a füzetregénynek (gondoljunk csak Gorcsev Iván hirtelen gazdagodására, a fizikai Nobel-díj elrulettezésére, majd a visszagazdagodásra…) Persze ebben is akad szex, valódi érzelem is (nyilván egy mai Gorcsev már nem azonnal akarná feleségül venni Anette Laboux-t), némi hadakozás, visszaesés, remény.
Hogy el ne feledjem, a csöves-színház karrierje nem mutatja, de jelzi az alagút végét. Tiborunk erkölcsi befektetése ugyanis jó néhány valamikori hajléktalan társának felemelkedését segíti, szóval a levegőben immár hepiendszag terjeng (és nem a mocskos rongyoké).
Köves József kisregénye a lehangoló, csaknem tragikus és a derűs, sőt kifejezetten komikus fordulatok jóízű keveréke. Nagyon szórakoztató ez a kópéregény (ahogy a szerző nevezi), Trunk Tibi megszólalásainak fanyar humora mindig jelzés, hogy ő soha nem adná fel.
Ha ez a könyv eljutna a – jelenleg még egy erkölcstelen jogszabály által üldözött – hajléktalanok kezébe, talán példát is adna némelyeknek. Hiszen a Fedél nélkül árusítása, a profi újságírók önkéntes „beszállása” a lapkészítésbe jelzi, hogy valami megmozdul.

Köves József

Köves József: Hajlékony hajléktalan
K.u.K Kiadó
232 oldal, teljes bolti ár 2500 Ft,
kedvezményes webshop ár a bookline.hu-n 1750 Ft
ISBN 978 615 536 1821

* * * * * *

A könyv kiadói fülszöveg

Ennek a regénynek nem sok köze van a mai hajléktalan-problémákhoz.
Vagy mégis?
Évekig írtam, mert valahogy sosem tudtam a végére jutni – a főhős nem engedte. Se így, se úgy… Ezért hát – bár most befejeztem –- a történetnek nincs igazán vége.
A hősöm (hős? ugyan!) hajléktalan, aki igencsak megismeri a szállók, az utca, az aluljárók, a piac életét. De mégse igazi hajléktalan, mert ő egy laza fél-értelmiségi, aki mindig érzi, hogy egyszer majd talpra áll.
Hogy hogyan sikerül, arról szól ez a történet, afféle kópéregény a huszonegyedik század első éveiből. (A szerző)

Az Olvass bele! kultúrakirakat kritikája