Posted by Öcaline
Megválasztása óta az első terjedelmes interjút a Castellumnak adta Pintér Tamás, Dunaújváros új polgármestere. Bevallotta, hogy ilyen arányú diadalra még ő sem számított, beszélt a feladatokról és az együttműködés fontosságáról, és persze arról is, hogy a “Rajta, Újváros!” Egyesület nem csupán választási szövetséget kötött – élhető város megteremtése a cél. De előbb: ünnep, újra!
– Szélesen mosolygott, hangosan énekelte a Himnuszt, meghatottan mondott köszöntetet a Városháza téren tegnap este. Nagyon boldognak tűnt!
– Az is voltam, nem vitás, a tegnapi nap eddigi életem egyik legboldogabb, legszebb napja volt – és ezúton szereném megköszönni mindenkinek, aki támogatott, hogy ezt a napot átélhettem. Köszönöm az ellenfeleknek is – erőt adtak nekem is, társaimnak is ahhoz, hogy töretlen hittel dolgozzunk a sikerért!
– Sokáig ünnepelt? Kivel, kikkel? Könnyűvérű lányok, illegális tudatmódosítók?!
– Persze, meg kutyahús! (nevet) Komolyra fordítva: szerény kis ünnepség volt, de sokan voltunk, és azt hiszem, meg is érdemeltük az ünneplés óráit.
– Pár ismerőssel “góltotót” játszottunk a választás előtt, én 8-2-vel messze-messze a legmerészebb tippel rukkoltam ki az egyéni választókerületekért folytatott viadalban, végül “söprés” lett, 10-0 a végeredmény az össz-ellenzéki formáció javára. Számított ilyen arányú győzelemre?
– Őszinte leszek, nem. Abban bíztam persze, hogy a “Rajta, Újváros!” Egyesület győz, de az arány meglepett. Éreztük, éreztem, hogy a város lakóinak elegük van a Fidesz-hatalom túlhabzásaiból, az üres szólamokból, sokan csalódtak, köztük olyanok is, akik látható fejlődést vártak az elmúlt években; azt hiszem, a választók most megbüntették a korábbi többséget. Őszintén mondom, nagyon, de nagyon büszke vagyok a dunaújvárosiakra azért, mert két éven belül kétszer tettek tanúbizonyságot példás bátorságukról. Úgy érzem, a megválasztott képviselők nevében is mondhatom, igyekszünk megszolgálni a bizalmat!
– Mi döntött?
– Sok-sok apróbb és nagyobb tényező: fontos volt, hogy pozitív kampányt folytattunk, fontos volt, hogy értékelvűek maradtunk, hogy szakmai alapú döntések határozott ígéretével, világos, követhető, a választók számára is fontos elemeket tartamaző programmal rukkoltunk ki. Fontos volt a kommunikáció különbsége is: az előbb említett büntetés egyik előidézője éppen az a már-már háborús uszítás, mocskolódás, hazudozás volt, amely ellenfeleinket jellemezte a kampányban. Elhiszi valaki ezt a kutyahúsos őrületet? Van épeszű ember, aki szerint én majd migránsokat csempészek a városba? Ezek nyilvánvaló hazugságok, ráadásul úgy érzem, vissza is hullott a terjesztőkre az a sok sár, amivel megpróbáltak bennünket bepiszkolni.
– Ilyenkor persze az a kérdés is felmerül, lesz-e erejük most, győztesként nem visszaütni. Lesz?
– Ez valóban kényes kérdés, és igen, a válasz határozottan az, hogy lesz. Szó sem lehet bosszúhadjáratról, de mindenkit a munkája szerint ítélünk meg. Elhatározott célunk, hogy végre újra a szakmaiság kerüljön előtérbe, legyen szó városfejlesztésről, pénzügyekről vagy éppen a nyilvánosság, a hiteles és pontos tájékoztatás műhelyeiről. Rengeteg kérdőjel van még, friss a győzelem élménye, de a szándék egyértelmű.
– Volt már bent a Városházán?
– Még nem, az interjú után viszont pont oda vezet az első utam, és körülbelül ugyanezt fogom elmondani a hivatal dolgozóinak is: korrekt, hatékony, szakmai alapú és nagyon-nagyon célorientált együttműködést várok el mindenkitől, de aki dolgozik és jól dolgozik, az megnyugodhat – rengeteg tennivalónk lesz, de mindenki fellélegezhet Dunaújvárosban.
– Lesz 100 napos program? Mik a legfontosabb teendők?
– Öt éves program lesz! (nevet) Viccet félre, most a legfontosabb a kármentesítés, az átadás-átvétel lehető leggyorsabb és leginkább zökkenőmentes lebonyolítása lesz – jogászokkal, gazdasági szakemberekkel készülünk erre, azzal a határozott céllal, hogy rendet tegyünk a város gazdálkodásában, és kiszűrjük azokat a tényezőket, amelyek az eddigi pazarláshoz, az átláthatatlan döntésekhez, óvatosan fogalmazva is mutyigyanús lépésekhez vezettek. Az a rossz sejtésem ezzel együtt, hogy lesznek még meglepetések. Összességében azonban mindenképpen optimista vagyok: rengeteget tettünk együtt, közösen a sikerért, de a munka most kezdődik – vagy a java legalábbis biztosan. Nagy erőkkel fogunk bele, nincs győzelmi mámor, hátradőlés lazítás.
– Az össz-ellenzéki alakulatok győzelmének van egy fideszes narratívája, ami körülbelül úgy írható le, hogy az ellenzék választási megállapodást kötött, de a győzelem után ezek a szövetségek széthullanak, megkezdődik a cívódás, a pártos viszály. Erről mi a véleménye?
– Tipikus fideszes elképzelés, harc, belviszályok, ármány, pusztulás – szerencsére köszönő viszonyban sincs a valósággal, egyébként pont úgy, mint az a másik kedvenc lózung, hogy amelyik város nem állt be a kormánypárti jelöltek mögé, annak nem juthat forrás fejlesztése, működésre. Szerencsére mind a kettő légből kapott állítás, a viszály például esetünkben égbekiáltó ostobaság is: az elmúlt hónapokban együttműködés terén csillagos ötösre vizsgázott a szövetségünk, összeszoktunk, összedolgoztunk, mi több, össze is barátkoztunk. Az előttünk álló feladatokra összpontposítva merem állítani, hogy ez az együttműködés hosszú távú lesz: nem választási szövetséget kötöttünk, hanem egy új, életképes és élhető város megteremtéséért szeretnénk együtt dolgozni! Viták persze lesznek, ez egyértelmű, hiszen demokraták vagyunk, hiszünk az értelmes párbeszéd, a hasznos vita teremtő erejében. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyoznám: nem arra szövetkeztünk, hogy megdöntsük a Fideszt, hanem arra, hogy élhetővé, lakhatóvás, prosperálóvá és vonzóvá tegyük a városunkat.
– Körvonalazódik az új városvezetés személyi összetétele?
– Nem szeretném megkerülni a kérdést, de neveket nem fogok mondani. Terv van, de szeretnénk most, az eredméynek ismeretében újra átbeszélni ezt a témát. Nem pozíciókban gondolkodunk, hanem feladatokban és alkalmasságban. Szakmailag megalapozott döntések meghozására képes embereket keresünk, hiszen nem az a képlet, mint az előző önkormányzat idején, hogy a barátok helyzetbe hozásán túl négy évig nem csinálunk semmit aztán egy évig görcsösen igyekszünk behozni a lemaradást, meg mellette eszeveszetten kampányolunk. Az a terv, hogy egy-egy képviselő a saját körzetének az ügyein túl egy-egy terület “gazdája” lesz, legyen szó sportról, kultúráról vagy éppen városüzemeltetésről. Nem vízfejeket akarunk termeteni, hanem hatékony és eredményes, az érintett terület képviselőivel folyamatos párbeszédre törekvő képviselet megvalósítására törekszünk.
A castellom.do cikke