Nagy kérdés?

Fábri Péter
Nagyon sok elemzést olvastam el a vasárnapi választásról. Van egy szempont, amellyel nem találkoztam, pedig a választás egyik igazi meglepetése. 2010. óta a Fidesz propagandagyárrá silányította a közmédiát és küönböző cselekkel elérte, hogy a kereskedelmi médiából is kiszoruljanak a nagy ellenzéki orgánumok. Megszerezte az Origót, vásárlással megszüntette a Népszabadságot és mindehhez még elfoglalta szinte az összes hirdetési felületet.
Ezek után szinte rejtély, hogyan tudott az ellenzék mégis oly sok helyen – és köztük a legfontosabb helyszínen – győzni.
Erre a rejtélyre persze adódik egy gyors – és talán felszínes – válasz: ennyit ér a propaganda, ilyen keveset. De a helyzet bonyolultabb, ugyanis a Fidesz, amely hosszú ideig igazi mázlista volt, akkor került hatalomra, amikor a Bajnai-kormány már megállította az országot a nemzetközi gazdasági válság vájta szakadék szélén, azóta pedig rendkívül jó nemzetközi gazdasági környezetben a magyar gazdaság helyzete is jelentősen javult (persze, ha csak Szlovákia példáját követtük volna, sokkal többet is javulhatott volna).
Vagyis az Orbán-rezsim első komoly kudarcának nem volt közvetlen gazdasági oka sem.
Mindehhez még vegyük hozzá, hogy a rezsimet vélhetően ellenző fiatalok és középkorúak százezrei mentek el az országból és közülük valószínűleg kevesen tudtak most hazajönni szavazni. Marad tehát az a kérdés: milyen eszközökkel tudta meggyőzni a nagyon is a Fidesznek lejtő pályán játszani kényszerülő ellenzék a választókat?
Hogyan sikerült legyőzni az Orbán-rezsim semmilyen mocsoktól vissza nem riadó, hatalmas propagandagépezetét?
Jártatok mostanában az Andrássy úton? Az Andrássy út hidetőoszlopain, mint két világsztárt, két, mára megbukott politikust hirdetnek három-négy méteres nagyságú plakátokkal: a bukott Tarlós Istvánt és Terézváros bukott polgármesterét, Hassay Zsófiát. Nem Karácsony Gergelyt és Soproni Tamást.
Szóval ki mit gondol, hogyan sikerülhetett ez mégis?