Radnai György
– FŐNÖK! Nagyszerű volt a Türk Tanácsban.
– Ugye, Péterem? Mint mindig!
– Ahogy Receppel tárgyalt: fenomenális!
– NEKEM is tetszett!
– FŐNÖK, amikor a kurd gyerekek aranyos talpacskáit emlegette, ahogy elfutnak a bombák elől…
– Van BENNEM is líra, egy Ady veszett el BENNEM!
– És jó volt, hogy fölajánlott papír-zsebkendőket is, hogy letörölgethessék a könnyeket az arcukról.
– Majd kell szólni Lölőnek, hogy készüljön.
– És az sem volt semmi, ahogyan, mintha egy freskót látna maga előtt, ecsetelte a városok fölött gomolygó gomba-füstöt, a szétbombázott, szétlőtt fedélnélküli házcsonkokat, a lábukat vonszoló, vonyító kutyákat: Picasso jutott rögtön eszembe.
– Akkor ezt a Bayer Zsolti írja meg egy publicisztikában!
– FŐNÖK! És mi lesz, ha …
– Ha-val kezdődő mondatokat nem ismerek!
A türk tanácsban
Posted by