Posted by Serényi Péter
Pető Péter „listája” természetesen önmagában is olyan érdekes/izgalmas, mint amilyen mindig mindene szokott lenni!
Ugyanakkor engem a történet a történtek továbbgondolására késztet egy speciális szempontból, a kb. 55 éve űzött/imádott szakmám, az újságírás szigorúan szakmai megközelítéséből.
Oka többdimenziós!Egyrészt a magyarnemzetes „levételt” magyarázó főszerkesztőről, Ballai Attiláról maximálisan jó véleménnyel vagyok, remek (sport)újságíró (volt), kifogástalan kolléga (volt), kitűnő a humora, hogy főszerkesztőnek milyen, azt közvetlen személyes tapasztalatok alapján nem tudom megítélni! De azt persze el tudom képzelni, hogy mi mindent kellett meg- és átélnie azidő alatt, amíg még fent volt az inkriminált pár sor lapja online kiadásában…
Másrészt… Becsukom a szemem, a fülemre tapasztom a kezem és magam előtt látom-hallom, hogy… Futkosás, mint a – ahogy mondani szokás – mérgezett egerek, ajtócsapkodás, kurvaanyázás és persze nonstop csengő telefonok…
A végkifejlet: szegény Attila a hvg.hu-nak nyilatkozva kénytelen olyan hülyét csinálni magából, mint még soha! (“Ez egy kolléga véleménye volt, nem szerkesztőségi álláspont, technikai hiba miatt élesedett ki. Ezért levették azt a címlapról.”) Méghogy egyéni akció (ha egy szerkesztőségben ilyesmi előfordulhat, akkor az „akcióhős” repül, 1-2 főnökével együtt)… Méghogy technikai malőr (ha egy szerkesztőségben ilyesmi előfordulhat, akkor is repülnek páran)…
Szóval ezt az egész rémtörténetet, ha rajtam múlna, bevenném a temérdek médiasuli tananyagába, minimum azért, hogy többet hasonló egyetlen szerkesztőségben se fordulhasson elő!