Törökök és ürügyek

A Békekör elemzése
Több száz halálos áldozatot követelt a törökök behatolása Észak-Szíriába, több tízezren félelmükben menekültek el, mielőtt még rájuk is hasonló sors várna. Az offenzíva állítólagos célja egy török ellenőrzés alatt álló 30 km mély ütköző zóna kialakítása a „kurd terroristák”, nevezetesen az YPK és a PKK ellen, továbbá 3 millió szír menekült visszatelepítése Törökországból Szíriába. Hogy minek ehhez a háború, a török vezetés még nem szolgált elfogadható érvvel.
Ankara rendszeresen hitet tett Szíria függetlensége, és területi integritása mellett. Oroszországgal és Iránnal együtt több nyilatkozatban is elismerte, hogy nincs katonai megoldás a szír problémára, egészen odáig, hogy részt vett a szír alkotmányozó bizottság megalakításában is. Ebben a bizottságban ugyan nem foglalhat helyet a szélsőségesnek ítélt YPK és PKK, de a többségben lévő mérsékelt kurd erők igen. Akkor hát miért nem a politikai megoldást segíti elő Ankara?
Törökországnak természetesen joga van a biztonsághoz a szélsőségesek fenyegetésével szemben, ahhoz azonban nincs joga, hogy ennek ürügyén megszállja szomszédját. Biztonsághoz nem csak Törökországnak van joga, hanem Szíriának és a kurd népnek is. A törökök háborúja minden tekintetben sérti a közös biztonsághoz való nemzetközi jogot, és inkább területszerzési hajlamokra utal – véli a Magyar Békekör.
Lehet, hogy ennél is többről van szó? Netán’ háttér-megállapodásról Ankara és Washington között Szíria szétdarabolásáról? Vajon a török offenzíva egy amerikai katonai beavatkozás előtt egyengetné az utat? Ürügyéül pedig a kurd haza megteremtése szolgálna, Szíriából kiszakítva?
Egy hontalan nép haza iránti jogának köntösébe akarnák bújtatni Szíria olaj- és földgáz-lelőhelyeinek megkaparintását? A török háború erre is utal. Annyi bizonyos, hogy egy közvetlen amerikai beavatkozás, vagy az Iszlám Állam seregének újbóli bevetése Szíriában, közvetlen konfrontáció veszélyét idézi Oroszország és a NATO között.
Hiszen Oroszország részt vett Szíria felszabadításában az Iszlám Állam rémuralma alól, elkötelezte magát Szíria területi egységének helyreállítása mellett, a kurdok jövőjét pedig egy szír föderatív állam keretében véli megvalósíthatónak Szíria feldarabolása helyett. Putyin ezért óvatosságra intette Erdogant, nehogy veszélybe kerüljön a szíriai politikai rendezés, amit a törökökkel és az irániakkal együtt folytattak. Kettős játszmára utal a török lépés. Nem csak a szíriai politikai rendezés sorsa múlhat rajta, hanem egy újabb, kiszámíthatatlan nemzetközi szembesülés is. Lehet, hogy egyes NATO körökben még bíznak Szíria visszaszerzésének lehetőségében? Abban bíznának, hogy egy ilyen konfliktus elkerülése érdekében Oroszország lemondana Szíriáról?