Posted by (Beharangozó)
Marlenka imádja a nárciszt. Nem csak a virágot. Bár már három felnőtt gyereke van, vonzza magához a narcisztikus személyiségeket, és gyenge ahhoz, hogy ellenálljon nekik. De vajon miért viselkednek furcsán Marlenka felnőtt gyermekei? Miért tör az asszonyra rosszullét a Városmajor egyes pontjain? Az 1944 telén a városrészben történt tragikus események Marlenka családjának több nemzedékére kihatnak. A gyógyuláshoz pedig több nemzedéknyi idő szükséges.
Finy Petra legújabb regénye identitástörténet: főhőseinek hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy rájöjjenek, kik is ők valójában. Marlenkának és gyermekeinek meg kell dolgozniuk a boldogságért és a szerelemért, ám a harmónia még így is törékeny marad.
Finy Petra lélekpróbáló női sorsokról ír regényeket, mint a depresszió, vagy válás utáni talpra állás. Legújabb története a transzgenerációs traumafeldolgozásról szól, mely október 8-án jelenik meg Marlenka címmel. A regényben a nehéz sorsörökséggel több generációknak kell megküzdenie, és összekapaszkodnia minden pszichés erejével, hogy végre a saját életét élhesse, saját lelki forgatókönyve szerint. A kötet a szerző harmadik regénye.
Történelmi háttér
1944 október 15-én a nyilas hatalomátvételt követően a XII. kerületben is megkezdődött a párt borzalmas működése. Feljelentések alapján zsidók kifosztása, elhurcolása, megkínzása, vagy meggyilkolása. Sok turnust vittek a Dunához, ezt nevezték mérhetetlen cinizmussal „úsztatásnak”. A nyilasok még 1945 januárjában is több száz budai zsidót mészároltak le, amikor az orosz front a szomszédban volt, pár száz méternyire a Városmajor utca végében. Január 12-én a Maros utca 16–ban működő zsidó kórházban 84 embert végeztek ki az udvaron. Január 14-én az Orthodox Hitközség Városmajor u. 64-66. alatt működő Bíró Dániel Kórházban, a mai Városmajori utcai Általános Iskolával szemben, 150 ember gyilkoltak meg. Január 19-én az Alma utca 2/B alatt működő Orthodox Szeretetotthon 81 lakóját a Városmajorba terelték, és megölték. A Városmajor utca 37–ben, melynek helyén ma egy parkoló áll, és ami a kerület egyik nyilas központja volt, rengeteg zsidót kínoztak, öltek meg, egy rettegett, kiugrott szerzetes, Kun páter vezényletével, aki fekete reverendában, rajta karszalaggal, övén pisztollyal közlekedett a kerületben. Hírhedt parancsa szerint 20 percnél nem lehetett rövidebb a kínzás. A nyilasok fosztogatásairól, rablógyilkosságairól Pető Andrea is ír Láthatatlan elkövetők című könyvében, melyben a Csengery utca 64. szám alatti, sárgacsillagos házban elkövetett rablógyilkosság kihallgatási jegyzőkönyveit és priváttörténelmi hátterét is bemutatja. A városmajori nyilas rémtettekről, elkövetőkről Zoltán Gábor ír részletesen az Orgia és Szomszéd című könyvében. Sztehlo Gábor a tizenkettedik kerületben hozott létre védett házakat, ahol zsidó gyerekeket is bújtatott a nyilas rémuralom idején erdélyi árváknak hazudva őket. Az általa megmentett gyerekek visszaemlékezéseiből nemrég könyv jelent meg Sztehlo-gyerekek voltunk címmel, melyből kiderül, hogy 2000 embert szabadított meg a halál torkából. Az egyik Sztehlo-gyerek, Perlusz Tamás járta ki, hogy Gábor megkaphassa a Yad Vashem Intézettől a Világ Igazainak járó kitüntetést, és fát ültessenek tiszteletére a Yad Vashem kertjébe.
Pszichológiai háttér
Orvos-Tóth Noémi szerint a transzgenerációs átadás, „azt jelenti, hogy a kapcsolati minták, szerepelképzelések, viselkedési szabályok vagy megküzdési módok generációról generációra öröklődnek. A zsigereinkben elraktározott hiedelmek automatikusan irányítanak minket érzelmileg, általában megfellebezhetetlen igazságként fogadjuk el őket.” (az Egy nárcisztikus hálójában). De hiedelmeken kívül fájdalmakat kapunk is tőlük szomorú örökségként, melyen enyhíteni a megismeréssel lehet, például a családfa, családi titkok felkutatásával. Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében felbukkan egy különös mondat: „Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk”. Hozzáteszi, hogy „a feldolgozatlan sebek, el nem gyászolt veszteségek, megszakadt szeretetkapcsolatok mind ott kísértenek, arra várva, hogy végre tudatosan is kezdjünk vele valamit.” Alkalmas lehet erre a családállítás, ahol a nagy család tudatának rejtett üzeneteit, erejét hívhatjuk le, mint egy dodzsem áramszedője a felette lévő elektromos hálóból az energiát. Angster Mária, a módszer magyarországi meghonosítója Ikertörténetek című könyve szerint ez a közös családi mező különösen irányítja a benne élőket: „működései törvényei kényszerítő erővel hatnak a tagok sorsára, sokszor felülírva a személyes szándékaikat is. Másrészt tartalmazza az összes csoporttaggal kapcsolatos összes létfontosságú információt.” Meglepő dolgok derülhetnek ki tehát egy családállítás során, mert „a nagy családi tudatunk” jóval több érzelmi történetet tárol, mint azt képzelnénk.
A szerzőről
Finy Petra 1978-ban született, két gyermek édesanyja. Író, költő. Számos kiadónál jelentek meg gyerekverses kötetei és meséskönyvei, ifjúsági regénye, felnőtt prózakötete. 2006-ban indult pályája a Histeria grandiflora című verseskötettel. Legfrissebb gyerekkönyve: Óvodások kézikönyve (2019). Sajátos, jelzőkben és költői képekben gazdag prózanyelve, és apróságokat, nyelvbotlásokat beemelő versnyelve van. Lackfi Jánostól megkapta a Nizzai kavics-díjat, többször elnyerte az NKA alkotói ösztöndíját, 2018-ban elnyerte a Képmás Magazin Média a Nemzedékekért díját.
Könyvbemutató
Október 11. 20.30 Margó Fesztivál, a kötetről Ruff Orsolya beszélget a szerzővel és Dr. Angster Máriával, a Hellinger-féle családállítás hazai meghonosítójával. A bemutató során a terapeuta a regény szereplőit és traumájukat családállítja a színpadon.
Az eseményről bővebben: https://www.facebook.com/events/458211011463605/