Posted by Serény Péter
Hosszú Kéz úr messzire elér: intő ujját mutatja, bárhol vagy is. Lehet találgatni, ugyan ki lehet ez a magyar Hosszú Kéz úr, kinek még a tengerentúlra is elér a keze, hogy intőn felemelje: – COKI! Nem árulok zsákba macskát, de nem is ujjamból szoptam a történetet.
Ezt olvastam ugyanis, ahogy mondani szokás: „névvel és lakcímmel”:
„A Magyar Nemzetet statáriálisan bezárták (ez a Simicska Lajos által leadott lapra vonatkozik – sp), de a Heti Válasz pár kegyelmi hétig valóban eladó volt. Jöttek is vevőjelöltek, köztük szélhámosok és politikai megbízottak, de valódi értékalapú befektetőjelöltek is. A pletyka igaz: köztük volt az amerikai magyar milliárdos Thomas Péterffy is. Ő lényegében el is kötelezte magát a lap mellett, de fontos
emberek meggyőzték, hogy belpolitikai okokból nem jó ötlet megvenni a Heti Választ. Ez történt a többi komoly érdeklődővel is: ilyen vagy olyan csatornán, de mindenkivel tudatták, hogy ez a befektetés szembemegy a politikai akarattal”.
Lehet találgatni, hogy kiével. A forrás, egyébként, megbízható, első kézből, mi több keserves személyes tapasztalatból, belülről ismer minden részletet. És Borbás Barna most megírta: „Hogyan lett vége? A Heti Válasz egy évvel ezelőtti bezáratásának igaz története.”
https://www.valaszonline.hu/2019/08/05/heti-valasz-bezaras-2018/ Figyelmezet: „Az alábbi írás nem szenvtelen tényközlés és nem is 20 újságíró közös nyilatkozata. Egyetlen tanú voltam a sok közül, a történeteket saját feljegyzéseim és persze rengeteg beszélgetés nyomán rekonstruáltam. A szövegezésnél Bódis András segített pontosításokkal, tanácsokkal. A célom az volt, hogy olvasóinknak vagy – ha lehet így fogalmazni – a közvéleménynek, de minimum „a jegyzőkönyvnek” tudomása
legyen arról, hogyan lett vége az ország második legnagyobb közéleti hetilapjának.” Mert azt gondolja: „ügyünknek van rajtunk túlmutató tanulsága. Talán nem is egy.”
A cikk rövid összefoglalása mindenesetre itt van, A részletekről a a megadott linken lehet tájékozódni.
“2018. augusztus 3-án, pénteken dél körül nagyjából tizenöten gyűltünk össze a Heti Válasz Horvát utcai szerkesztőségében. Az első homályos sms-ek csütörtök este mentek körbe, hogy aki tud, jöjjön, mert bejelentés várható. Az újság ekkor már két hónapja kivételes üzemben működött; a tulajdonos június 5-én adta parancsba, hogy a kiadó kezdeményezzen csődeljárást, a hirtelen jött megszorítások miatt június 7-én jelent meg az utolsó nyomtatott lap. A szerkesztőség nem széledt szét: az újság továbbra is elkészült, csak digitális változatban.”
“Kedvesnek tűnő, szolgálatkész nő tipegett be a Horvát utcai iroda ajtaján. A kiadó gazdasági vezetője mutatta be nekünk, mint a Heti Válasz Kft. új ügyvezetőjét, aki ebben a minőségében Borókai Gábort váltja. Ő nem más volt, mint Kovács Ildikó.”…”Kovács ezt követően illedelmesen megkérte a szerkesztőséget, hogy hagyjon abba mindenféle tartalomelőállítást, és a jövő hétre már félig elkészült és betördelt digitális újságot se fejezzük be. A XVIII. évfolyam (fél) 32. száma így örökre a fiókban maradt.””Kovács Ildikó aznapra majdnem kész volt. Már csak annyit közölt, hogy az újságíróknak nem kell többet bejárni, a kiadós kollégáknak ellenben igen, és később majd mindenkit értesítenek, hogy hol tart a csődeljárás, mikor és hogyan szűnik meg a munkaviszonyunk.”
“hogy mi történt a Heti Válasz tulajdonosi hátterében 18 éves létezése alatt. Itt és most csupán két megcáfolhatatlan tény. Először: a Heti Válasz nem volt, nem lett Simicska Lajos üzenőfüzete. Ennek az újságnak volt már tulajdonosa az Elek István vezette közalapítvány, Csák János, Lantos Csaba – bármelyikük nagyobb nyomot hagyott a Heti Válaszon, mint az emlegetett oligarcha. Az Infocenter csak 2009 őszén tette be a lábát, a Mahir (=Simicska) pedig 2013-ban. Nem volt üzengetés, utasítás, nem küldtek ránk hetente/havonta komisszárokat eligazításra. Az, hogy Simicska ott volt a lap mögött, az utolsó három évben lett érdekes, miután a Fidesz és Orbán Viktor háborúba kezdett saját gazdasági hátországával. Akkor, 2015-ben a lapvezetés szinte azonnal megpróbálta kitárgyalni az újság eladását, hogy meneküljünk az összecsapás kellős közepéből, amihez közünk nem volt, és amin csak veszíthettünk. Simicska viszont nem adott. De nem is avatkozott bele a munkába: a teljes szerkesztőség és több ezer olvasó a tanú, hogy a Heti Válaszba 2015 és 2018 között egyetlen „lajosi” utasítás sem érkezett, senki nem tud egyetlen betűt sem mutatni a lapból, amit kívülről diktáltak volna.”
“Borókai Gábor megírta az előzményeket az utolsó nyomtatott főszerkesztői vezércikkében. Az abban rögzített legfontosabb tény, hogy 2018. áprilistól júniusig a lap tényleg menthető lett volna. A Magyar Nemzetet statáriálisan bezárták, de a Heti Válasz pár kegyelmi hétig valóban eladó volt. Jöttek is vevőjelöltek, köztük szélhámosok és politikai megbízottak, de valódi értékalapú befektetőjelöltek is. A pletyka igaz: köztük volt az amerikai magyar milliárdos Thomas Péterffy is. Ő lényegében el is kötelezte magát a lap mellett, de fontos emberek meggyőzték, hogy belpolitikai okokból nem jó ötlet megvenni a Heti Választ. Ez történt a többi komoly érdeklődővel is: ilyen vagy olyan csatornán, de mindenkivel tudatták, hogy ez a befektetés szembemegy a politikai akarattal…”