Posted by Gábor György
Mindenekelőtt bizsergető érzés, hogy „odafönn” nemcsak számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek, s nemcsak aktákba írják, miről álmodoztam, hanem olvassák is a soraimat. Gyorgy C. Kalman barátom két nappal ezelőtt közzétett posztjához egy parányi hozzászólásomban ezt írtam: „A parafrázist, amely Nechemja (Nehémiás) könyve 4,11-re épül (“Akik a falon építettek, s akik a terhet magukra rakva vitték – egyik kezével dolgozott a munkán, a másik pedig tartotta a fegyvert.”) Orbán – mint látható – egy erdélyi igehirdetőtől lopta. Természetesen. De azt elfelejtette hozzátenni, amit az építkezést vezető Nechemja mondott magáról: “A fal építésekor is kivettem részemet a munkából, jóllehet nem vettem magamnak földet… sohasem vettem fel a kormányzói járandóságot, mert nehéz munka nehezedett a népre.” (Nechemja 5,16; 5,18). Pedig így lenne teljes.”
Most pedig, két nappal később, olvasom, hogy Orbán teljes tudományos hadserege nekirontott Zoltán Lakner barátomnak, s elindult a vita, hogy Orbán Rákositól vagy a héber Bibliából emelte át a fordulatát. Lakner Zoltánnak abban tökéletesen igaza van, hogy Rákosi is (Orbánnál időben előbb, de szellemiségében azonos pozícióból) nyúlt ugyanehhez a biblikus gondolathoz. Mégis most az összes NER-tudós és NER-pribék, értesülvén arról, amit két nappal ezelőtt megírtam, nekiesik Lakner Zoltánnak, hogy bruhaha, Lakner csak Rákosit olvas, Bibliát még kézbe sem vett, van, aki gazemberezik, van, aki a Bibliára mutogat, szóval most jól megkapta Lakner Zoli.
Az a nagy harci helyzet, hogy nem kapta meg. Ugyanis Rákosi azt is mondja, hogy „Ha ezen a téren nem történik gyors változás, és nem szűnik meg ez a politikai liberalizmus, ha nem térünk rá a politikai felvilágosító munkára a saját otthonainkban is, akkor a reakciónak ezen a téren sikerül leépíteni azt, amit mi annyi áldozattal a demokrácia erősítésére felépítünk.”
Vagyis Rákosi és Orbán ugyanazt a bibliai parafrázist használja ugyanazon közös ellenséggel szemben, s ez nem más, mint a liberalizmus. Ahogy Rákosi sem kedvelte, éppúgy Orbán sem szereti a liberalizmust, s mindkét országvezető a demokrácia nagy ellenségét látja benne. Politikai ízlésük tehát komoly hasonlóságot mutat.
Vagyis van itt közös pont, nem is akármilyen.
S ha most majd nekem üzenget valamelyik orbáni tollforgató, vagy az a Havasi Bertalan nevű lökdösődő automata, hogy én is tegyem oda a Bibliát az éjjeliszekrényre, s olvasgassam, akkor innen értesítem, hogy „jöjjön ki a kultúr elé”, s ott beszéljük meg a Bibliát, lehetőleg nagy nyilvánosság előtt. Tőlem valamennyien jöhetnek, én egyedül leszek. Csak annyit kérek, hogy addig a szent nyelveket, úgymint a hébert, a görögöt és a latint legyenek kedvesek elsajátítani, mert különben nevetésbe fog fulladni a nagy találka.
És majd utána ki-ki kedvére gazemberezhet meg seggfejezhet.
Így rendben?
Kép: Rákosi magyaráz
A szerző az írást a Facebookon tette közzé