Posted by Gaál Péter
Lélek. Az, ami megragadhatatlan. A fizikai világ a mennyiség világa. Hogy-hogy, horkan fel az Olvasó. Nincs minőségi különbség teszem azt egy Lexus és egy Dacia között? Hogyne volna, csak. Mi a “csak”? A “csak” a saját szempontunk. A saját szempontunkból van különbség, máskülönben miért lenne? A természet – a fizikai természet – közömbös. Még közömbös se. Nincsenek hangulatai. Nincsenek kiemelt szempontjai. Egyáltalán nincsenek is szempontja. Van. Úgy, ahogy. Valamiképpen van, és ebben létezése ki is merül. Az összes többit mi tesszük hozzá.Még a létét is. A “fizikai világ” rossz szó. Nemhogy pontatlan, hanem egyenesen félrevezető. Azt sugallja, hogy van fizikai világ és nem fizikai világ. EGY EGYENES KÉT FELE, írtam már korábban. De a két fél is azért két fél, hogy könnyebben el lehessen képzelni. Önkényesen két fél. Ugyanez a helyzet a tükrözéssel is. Könnyebb így elképzelni az analógiákat, mármint a mai – racionális-diszkurzív – gondolkodásra kihegyezett embernek. A régi emberek eleve analogikusan gondolkodtak. Erre épült az asztrológia, az alkímia, még a rómaiak által annyira kedvelt – figyelt – ómenek is. Azok a jelek, melyek voltaképpen szintén csak számunkra – számukra voltak – jelek, amúgy “önmagukban”‘ semleges jelenségek. Az ómen (sem) spekuláción alapszik, hanem megfigyelésen. A spekuláció a “miért”-nél kezdődik.
Csak.
A fizikai világ azért fizikai világ, mert a fizika szemüvegén keresztül vizsgált. Nem a természet nyelve a matematika, ahogy Galilei fogalmazott, hanem a FIZIKA – mint tudomány – nyelve. (Én is használtam-használom ilyen értelemben, de csak akkor, ha akkor és ott nem ezen van a hangsúly, és amin van, így érthetőbb.) Na de a “fizika” ( a görög “füszisz” szó után) – szemben a metafizikával (természeten túlival) – természetet jelent! Nem egészen. A fizika a KISZÁMÍTHATÓ természetet jelenti. Egy VALAMEDDIG végigkövethető okságot. S onnantól széttárjuk a karjainkat. A tudós is széttárja, a hívő (a kettő valójában egy és ugyanaz) is széttárja. “Miért?” “Mert megbeszéltük. Megállapodtunk benne. Tovább nem tudjuk lebontani.” Nem volna egyszerűbb azt mondani, hogy “mert”? Dehogynem, csak emígy jobban hangzik.
Rendben, de ha a képzeletbeli egyenes egyik fele a fizikai, másik a metafizikai univerzum, az egyik – már ameddig – kiszámítható, a másik nem, viszont a fizikai univerzum a metafizikai univerzum analógja, szimbóluma, és az egész amúgy is önkényes, akkor a metafizikai univerzum miért nem kiszámítható? Mi a probléma? A probléma az időzítés.Az IDŐZÍTÉS nem kiszámítható. Hogy a “végső”, tovább nem bontható és magyarázható ok miért éppen akkor. Hogy miért éppen ott van a sor eleje, ahol van.
És innentől a fizikai univerzum sem kiszámítható.
A “fizikai világ” a megmérhető világ. Pontos ez így? Egy francokat. A FIZIKAI VILÁG A VALÓSÁG ÉS MEGMÉRHETŐSÉG AZONOSSÁGÁNAK FELTÉTELEZÉSE. Az a rögeszme, hogy ami nem megmérhető, az nincs. Játszi könnyedséggel belátható, mennyire félrevezető is ez. Nincsenek gondolatok? Nincsenek fogalmak? Nincsenek szavak? MÉG A CÁFOLAT IS CSAK EZEK SEGÍTSÉGÉVEL LEHETSÉGES. “Más megvilágításban.” Lámpával, kedves Olvasó? Lámpával? Vagy csak ÁTVITT ÉRTELEMBEN? Hova a pokolba visz át ki és mit?
Nézhető a fizikai univerzum nem matematikai-fizikai szemüvegen keresztül? Ki tilthatja meg? Albániában Enver Hodzsa megpróbálta. Mások is megpróbálták, a Szovjetuniótól Irakig és Afganisztánig. És? Azok most a legvallásosabb országok. Kína? Az ujgurok?
Várjuk ki a végét. Mindezeken jottányit se változtat, hogy a vallás is koronként értelmezendő. Ha a világ (az emberi világ), azaz az ember gondolkodása elmegy a fizika mai értelmében értelmezett fizikai világ “valósága” felé, akkor annak a vallásra nézve is lesznek következményei. (Azért nem írok spiritualitást, mert amit ma ezen a kifejezésen értünk, messze nem spirituális, inkább, és egyre inkább giccses. Fából vaskarika, azaz fakarika, amit vaskarikának hívnak.) A mai kor nem a – hiteles – vallások kora. Lezárult volna ezzel az út – az emberi gondolkodás – egyik fele? Végleges lenne a belefeledkezés egy álomvilágba? AZ a vonat végleg elment volna? Meglehet. És ha így van? Csak EGYETLEN vonat lehetséges, kedves Olvasók? Nem a vonat az érdekes, hanem A PÁLYA.
Az meg ki van jelölve, tetszik, nem tetszik. “Mert”, ugye. És ABBÓL tényleg csak egy van.Ha így és így nézzük, akkor bármi vagy vizsgálható, vagy nem. Vagy látjuk,vagy nem látjuk. A fizika a fizika által láthatókat látja. Persze csak egy bizonyos pontig. A makrovilágot. A mikrovilágnál már kezdődnek a bonyodalmak, és ha ezeket a bonyodalmakat képes lesz – képes lehet – konzekvensen lekövetni, eljuthat… pontosan oda, ahol az emberiség néhány évezreddel ezelőtt MÁR VOLT. A kút mélyén ugyanaz a telihold ragyog, mint “fenn az égen”. Ugyanaz? Emerre rá lehet lépni, mint amarra? Nem, emerre nem lehet rálépni. EBBŐL A SZEMPONTBÓL különböznek. Más szempontból meg a Kallisztó (a Jupiter egyik holdja) és a mi holdunk is különbözik. Van közös a Kallisztóban és a Holdban? Van. MINDKETTŐ UGYANAZT FEJEZI KI A MAGA HELYÉN. Az egyik a Jupiter, a másik a Föld vonatkozásában. Mit gondolnak, ez az azonosság – ami a “hold”, mint olyan nem fizikai lényege – a lényeg egyik aspektusa – egyben – leírható matematikailag? S ha nem, ellentmond ez a csillagászatnak? LEHET EGYSZERRE IGAZ MIND A KETTŐ?
És akkor most kanyarodjunk vissza az autókhoz. Általában a tárgyakhoz. Szoktak Önök az autóiknak nevet adni? Rengetegen szoktak. Mert az autó olyan, ugye, mint egy élőlény? Gép – gép. E megközelítéssel mindegyik egyforma. Az, hogy az embert miképp szolgálja ki, már egy másik szempont. És látják, már ebben megjelent az antropomorfizálás: “szolgálja”. Tud egy gép szolgálni? Van jóindulatú gép? Viselkedhet egy gép rosszindulatúan? James Dean autója. A szamuráj hosszúkardok (katanák). A klasszikus sógunátusban a japán kardokat nem lehetett megvásárolni, kizárólag a daimjó (“hűbérúr”) adományozhatta. Nemzedékeket kísértek végig, mégpedig “jó” és “rossz” nemzedékeket. A “rossz” kard megtalálta útját a “rossz” gazdához, a “jó” kard is megtalálta útját a “jó” gazdához. “De ez szintén antropomorfizálás!” Valóban.
Ez ennek az írásnak a lényege.
Létezik tárgyi gonoszság? Mert fogalmi szinten létezik. De ha tárgyi gonoszság létezik, akkor tárgyi jóságnak is léteznie kell. Ha pedig mindezek léteznek – éspedig léteznek, nem elméletileg, főleg nem fizikai-matematikai elméletileg, hanem tapasztalatilag -, akkor mondhatjuk-e, hogy a tárgyaknak nincs lelkük? Az emberrel összefüggő lelkük, javíthat itt ki a belefeledkezett Olvasó. Nem. Nem az emberrel összefüggő lelkük, illetve igen, de úgy, mint az említett japán katanák. Az ember vonzza őket magához, mikor, milyen ember és mit. A tárgyak a kort is tükrözik, a kort, ha úgy tetszik, az emberi történelmet. Az emberi történelemnek azt a nézetét, ami matematikával szintén nem megragadható. Nézzék meg az autók lámpáit. Semmi mást, csak a lámpáit. A modern autókét és az oldtimer autókét. Menjenek vissza az időben. És miután visszamentek, képzeljék el, hogy MIT GONDOLNÁNAK, HA EZEK EMBERI SZEMEK LENNÉNEK?
Ugye, emlékeznek még, minek a tükre a szem a Biblia szerint?