Posted by Benkovics György
Évente ilyentájt felteszek egy írást a hálóra a Szentendrei csatáról. Mert azt gondolom megér egy kisebb megemlékezést az a történelmileg szerény ütközet is, amely 1684. július 10-én volt és Szentendrei csataként tartják nyilván a történészek. Amelyben a keresztény hadak Vácnál átkelve a Dunán Buda ellen vonultak, és ennek megakadályozására indult ellenük Musztafa aleppói pasa a török erőkkel és kezdeményezett csatát Pomáz és Szentendre között. Persze nem gondolom azt, hogy minden történelmi eseményt, amelyben Szentendre érintve volt, városi ünneppé kellene emelni és ezért nagygyüléssel és fiesztával kell megemélkezni róla, de arra talán méltó ez a csata is, hogy az érintett városrész közössége felidézze és megőrizze a közemlékezet számára. No ezért írogatom a facebookra néhány éve ilyenkor, az innen-onnan összekapirgált fércemet.
Pest könnyű és gyors elfoglalása után a parancsnokló keresztény tábornokok véleménye megoszlott a következő lépést illetően. Maga Károly herceg és Rüdiger Starhemberg is elégtelennek ítélték haderejüket a vár bevételére. De végül is Bádeni Lajos álláspontja győzött. Miután Pestet 1400 gyalogossal és 300 lovassal megerősítették, Vácnál és a Szentendrei-szigeten létesített két hajóhídon a hadsereg átkelt a Dunán, hogy észak felől közelítse meg Budát. A törökök azonban látva a szövetséges had szándékát, Musztafa aleppói pasa parancsnokságával 1684. július 10-én 20-ezer lovassal, 800 janicsárral és 2 ágyúval vonultak ellenük. A törököket azonban a szövetséges erők Szentendrénél, egy ingovány védelmében ( a Nádas tó akkor még a Kőhegy lábától a Dunáig húzódó mocsár volt) már csatasorban állva várták. A keresztény erők jobb szárnyukat a magaslaton, (Podkamentől a mai lakótelepig) a balt pedig a Duna mellett helyezték hadállásba. A pasa a rossz felderítés következtében, úgy vélte, hogy a vele szemben álló erők még csak a szövetségesek előhada, ezért azonnali támadásra vezényelte katonáit. Bal szárnyuk átkaroló támadással indult a keresztény jobb szárny ellen. De ott Caprara tábornok 2. ezredének dragonyosai nem csak sikeresen védekeztek, de vissza is verték a török lovasrohamot. Eközben az egész arcvonalon mozgásba lendültek a keresztény erők és a kibontakozott ütközetben győzelmet arattak, visszanyomták a törököket. A következő nap a két sereg farkasszemet nézett egymással, de a korábbi csata tanulságán okulva a törökök 12-én jobbnak látták visszavonulni. Hamzsabégnél (Érd) táboroztak le Buda védelmére. Azt nem tudom, hogy a Buda felszabadítására küldött 60 ezres keresztény sereg mekkora részét szállásolták el Szentendrén az ütközet előtt, de ha csak 20 ezres volt ez, nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy felmérhessük mi maradhatott a felszabadítók után az akkor néhány száz lakosú városban. Ráadásul a katonák egy része még két évig itt maradt, hogy felfogják egy esetleges Visegrádról induló török segélycsapat Buda segítségére vonulását. De 1684-ben a Szent Liga soknemzetiségű keresztény zsoldosai még sikertelenül ostromolták meg a budai várat. Annak bevételére csak később 1686. szeptember 2-án került sor. Van illetve volt ennek a csatának városi emléke az ízbégi “öreg hárs” amelyről azt írják hogy a Szentendrei csata térképe is rajta van, de a dátuma hibás, hiszen a Szentendrei csata nem 1683-ban, hanem 1684-ben volt.
Kép:
Majdnem pontos rajz a csatáról . A történésznek, aki készítette vélhetően nem volt elég helyismerete és ezért nem vette kellően számításba a régi római utat, a Kőhegyet és Malka a Nádas tó ( mocsár) júliusi állapotát. B. GY.