Történelmi lecke

Gábor Gyorgy
A sajátosan értelmezett posztmodern történetírás kissé megkésett, de annál érdekfeszítőbb paradigmaváltását figyelhettük meg az elmúlt napok során.
Itt van mindjárt a régről várt és remélt Magyarságkutató Intézet, amelynek a politika által anyagilag is jelentősen megtámogatott tudományos előfeltevését, a hun-magyar rokonságot már ab ovo bizonyítottnak tekinthetjük, csupán a tízmillió (lélekben tizennégymillió) magyar ember személy szerinti elhelyezését szükséges egy erre a célra előállított koordinátarendszerben elvégezni, hogy mostantól pontosan tudjuk magunkról és egymásról, s ennek megfelelően részesülhessünk a személyre szóló állami adományokból vagy az elvonásokból és beszolgáltatási kötelezettségből, hogy ki és hol helyezkedik el a híghuntól a mélyhunig terjedő tudományos skálarendszerben.
Aztán itt volt a Trump-féle történeti forráskritika eddig még sosem tapasztalt újszerű alkalmazása, amelynek köszönhetően végre megtudhatta a múlt megismerésére szomjúhozó érdeklődő nagyközönség, hogy az 1783-ban lezárult amerikai függetlenségi háború során a dicsőséges amerikai hadseregnek még a britek repülőtereit is sikerült megkaparintaniuk.
Most pedig itt van nekünk a magyar történettudomány kimagasló személyisége, már a pártállami időszakban, majd a rendszerváltást követően sokszorosan bizonyított, igyekvő, remek hírszerzőnk, Földi László, akit a párt mai vezetése reaktivált, hogy a szebb napokat megért kormányzati tacepaón hangot adhasson hírszerzői felkészültségének és elemző képességének. A tegnap publikált opusának, amely cikk tartalma egy igazi felderítői csavarintással, s egykori MSZMP-s múltjához szűnni nem akaró hűséggel, egy könnyű, nyárias orosz-apológiával kedveskedett az olvasónak, a szerkesztők által is kiemelt legfontosabb gondolata az alábbi volt: „A bevándorlás egyik negatív következménye a szunnita-síita ellentét.”
A szunnita-síita ellentét – mondhatni – valóban új nóvum, s nagy kár, hogy a sok-sok évszázados békés és boldog együttélést, Mohamed utódlásáért folytatott baráti disputákat és a nyitányként szolgáló kerbelai (680. október 10.) szelíd mészárlást követően az évszázadokon átívelő harmóniát volt képes összezavarni és a felek között eddig sosem ismert konfliktusokat gerjeszteni a bevándorlás.
Földi László egy sorozat gazdája. Tűkön ülve várom, hogy mielőbb megírja, hogy – példának okáért – miként gerjesztette a Róma-Bizánc szembenállást a mai bevándorlás.